Közgazdaságtan II.

→Tovább a kurzushoz... 

Kurzus leírása

A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a közgazdaságtan alapfogalmaival, alapmodelljeivel, valamint azzal, hogy a közgazdasági gondolkodásmód, illetve a közgazdaságtan eszköztára hogyan alkalmazható a társadalmi folyamatok elemzésére. Mindez a középiskolások többsége számára ismeretlen terület, ezért a kurzus elején igyekszünk eloszlatni azokat a félreértéseket, tévhiteket, amelyek a közgazdaságtannal szemben élnek a köztudatban (például, hogy a közgazdaságtan arra tanít meg, hogy hogyan legyünk gazdagok). Igyekszünk továbbá elhelyezni a közgazdaságtant a többi, ismert tudományág között.

A kurzus ajánlott felvétele: 10-12/13. évfolyam

Bevezető előadás


Kurzus .készítője

Kőhegyi Gergely 1976-ban született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) közgazdasági szakán és a Budapesti Műszaki Egyetem matematikus mérnök szakán szerzett (mesterszintű) diplomát, valamint elvégezte az ELTE kognitív pszichológiaprogramját. Jelenleg a BME Multidiszciplináris Doktori Iskolájának Tudományfilozófia és tudomány-metodológia programjában áll PhD védés előtt. Egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómia és Közgazdasági Elméletek Története Tanszékén, valamint a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszékén. Különböző képzési programokban számos kurzus kidolgozója és oktatója. Az ELTE Társadalomtudományi Karán létrehozott innovatív, nemzetközi standardokat követő, és ezzel számos hallgató vezető külföldi egyetemeken való továbbtanulását biztosító elitképzés, az ELTECON alapítótagja. 2008 óta az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékén dolgozik az ELTECON-képzések oktatási felelőseként és oktatójaként. Emellett az MCC közgazdaságtan alapozó képzésének, valamint a közgazdaságtan szakirány elméleti alapozó tantárgyainak oktatója. A Rajk László Szakkollégium és a Széchenyi István Szakkollégium is folyamatosan kéri fel kurzusok kidolgozására és vezetésére. Kutatási területe egyrészt a közgazdaságtan matematizálódásához, másrészt mikroökonómiai alkalmazások piacelemzési alkalmazásaihoz kapcsolódik.

A kurzus felépítése

Az első négy héten a közgazdaságtan alapelvei, legfontosabb kérdésfeltevéseivel, alapvető elemzési technikáival ismerkedhetünk meg. Az 5-8. heteken a közgazdaságtan alapmodelljeit ismertetjük, amelyekre a további hetek anyaga is épül. A 9-11. heteken a különböző állami beavatkozások hatását vizsgáljuk meg az alapmodellek segítségével, vagyis azzal foglalkozunk, hogy hogyan állítható közgazdaságtan elmélete egy nagyon is gyakorlatias cél, a társadalmi jólét növelésének szolgálatába. A 12-13. héten a pénz közgazdasági szerepével, illetve a pénzügyi rendszer működésével foglalkozunk és megérthetjük, hogy az értéktelennek látszó papírpénzek, vagy műanyag bankkártyák hogyan képesek a társadalom kohézióját fenntartani. A 14-15. héten egy ország, illetve a világ gazdasági folyamatainak elemzési lehetőségeivel és gazdaságpolitikai eszköztár működésének vizsgálatával foglalkozunk. Az utolsó héten pedig kiterjesztjük a közgazdasági gondolkodásmód használatát szűkebb értelemben véve nem közgazdaságinak tekinthető jelenségek vizsgálatára.

Változás a 2015/2016-os tanévben:  

Egy félév 16 hétből áll. A kurzusok 2 db 8 hetes blokkra vannak osztva, így lehetőséged van már 8 hét elvégzése után programbizonyítványt szerezned. Ezt követően eldöntheted, hogy szeretnéd-e folytatni a felvett kurzusodat a következő 8 hét tananyagával s így újabb programbizonyítványt szerezni, vagy a következő 8 hétben szünetelteted e-learning tanulmányaidat.

Előfeltétel: A Közgazdaságtan című kurzus esetén egymásra épülnek a tananyagok, ezért a kurzus 2. felének megkezdéséhez sikeresen teljesítened kell az első 8 hetet!

A számonkérés módja

Minden héthez video-előadás, valamint kötelező irodalom tartozik. Ennek megnézése, illetve elolvasása után érdemes megoldani a heti ellenőrző tesztet, valamint a két kifejtős problémát. Fontos: az első három videóhoz tartozó feladatok egyszerre nyílnak meg, és összesen két hét van a megoldásukra! Az első két hetet követően hetente nyílnak meg a tananyagok feladatok.

Ezenkívül a kurzus során négy, úgynevezett nagytesztet is meg kell oldani az 5. héten az első öt hét, a 8. héten a 6-8. hetek, a 12. héten a 9-12. hetek, valamint a 16. héten a 13-16. hetek anyagából. A 12-16. hetekben előreláthatólag egy nagyobb lélegzetvételű projektmunkát is lehetőségük lesz a hallgatóknak megoldani (a standard feladatokkal megszerezhető pontokon felül). Ehhez két konzultációs alkalmat biztosítunk a 12. és a 15. héten. A folyamatos munka érdekében a projektmunkával kapcsolatosan két vázlatot is le kell adni a 12., illetve a 15. héten, amelyek véleményezésre kerülnek, majd a végső projektet a kurzus utolsó hetét követő héten kell végleg beadni.

Bizonyos hetekhez az érdeklődők számára (gyakran angol nyelvű) ajánlott olvasmányokat is javaslunk, de ezek anyaga nem kerül számonkérésre.

A kurzus teljesítéséhez szükséges feltételek, pontozás:

  • Minden kisteszt 2 pontot ér,
  • Nagytesztek (4 darab), egyenként 22 pont,
  • Minden héten gondolkodtató kérdés, hetente 5 pont,
  • A 3. héttől tudásellenőr, nem kötelező, pontok nélkül,
  • Bemeneti és kimeneti kérdőívek 2-2 pluszpontért,
  • Pótfeladat a 8. és 16. héten, 7-7 pluszpontért.

    Összesen a 2*8 hét alatt 2*(100+4+7) pont szerezhető. A bemeneti és kimeneti kérdőívek, valamint a pótfeladat megoldása a 100%-on felül megszerezhető pontokat érnek.

  • Projekt a Közgazdaságtan II. kurzuson - 100 ponton felül pluszpontként megszerezhető

Az első 8 hetes blokk (Közgazdaságtan I.teljesítéséhez a 100 (+4+7) pontból 50 pont (50%) szükséges. Kiválóan megfelelt minősítést 80 ponttól (80%) lehet megkapni.

A második 8 hetes blokk (Közgazdaságtan II.) teljesítéséhez 100 (+4+7) pontból 50 pont (50%) szükséges. Kiválóan megfelelt minősítést 80 ponttól (80%) lehet megkapni.


Kurzus tartalma


3. Modul (9-11. hét) Állami beavatkozás és társadalmi jólét

A harmadik modulban szintén az előző modulban bevezetett kereslet és kínálat alapmodelljére építünk. Megvizsgáljuk, hogy ha az állam, valamilyen normatív cél által vezérelve beavatkozik a decentralizált versenyzői mechanizmus működésébe, akkor azt milyen eszközökkel teheti, illetve milyen következményekkel járnak az ilyen beavatkozások.

3.1. Állami beavatkozás jól működő piacokon

A kilencedik héten megvizsgáljuk, hogy az olyan jólétnövelést célzó, standard állami beavatkozási formák, mint adóztatás, vagy ár- és mennyiségi szabályozás milyen következményekkel járnak a jól működő versenyzői piacokon. Látni fogjuk, hogy ezek lényegesen megváltoztatják piaci egyensúly tulajdonságait.

3.2. Állami beavatkozás jóléti hatása jól működő piacokon

A tizedik héten rátérünk annak vizsgálatára, hogyan lehet mérni az elkülönült egyéni döntéseken alapuló piaci mechanizmus, illetve az állami beavatkozásokkal jellemezhető jövedelemelosztási mechanizmusok társadalmi jóléti hatásait. Nyilvánvalóvá válik majd, hogy jól működő piacokon az állami beavatkozás általában jóléti veszteségekkel jár.

3.3. Piaci kudarcok

Végül azokat az eseteket vizsgáljuk meg, amikor valamilyen oknál fogva a piaci elosztási mechanizmus nem eredményez a társadalom számára hatékony jövedelemelosztási állapotot. Sorra vesszük ezeket a helyzeteket és áttekintjük a különböző megoldási lehetőségeket.

4. Modul (12-16. hét) A teljes gazdasági rendszer működése

Az utolsó modulban egyfajta kitekintést kívánunk nyújtani és bemutatni néhány olyan területet a közgazdaságtanban, amely az előző három modul következtetéseiből építkezik. Továbbra is szigorúan a mikroökonómiai alapokra építve körvonalazzuk a legfontosabb pénzelméleti és makroökonómiai összefüggéseket, majd megvizsgáljuk néhány, a nemzetgazdaság egészének működésébe való gazdaságpolitikai beavatkozási lehetőséget és végigkövetjük azok hatásmechanizmusát. Végül a közgazdasági eszköztár alkalmazhatóságának határait vesszük górcső alá.

4.1. Pénz szerepe a közgazdaságtanban

Az eddigi modelljeinkben nem szerepelt a pénz, amely igen fontos része a teljes gazdasági rendszernek. Ezen a héten a pénz fogalmával, illetve a közgazdasági modellekbe való illesztésének lehetőségével foglalkozunk. Kitérünk a pénz funkcióira, valamint a pénzügyi döntések és intézmények szerepére.

4.2. Pénzügyi rendszer

A tizenharmadik héten a teljes pénzügyi rendszer működésével foglalkozunk, valamint kitérünk a teljes monetáris rendszer működésének vizsgálatára. Megvizsgáljuk a pénzteremtés folyamatát, valamint a rendszerbe való beavatkozás, illetve szabályozás lehetőségeit.

4.3. Makroökonómiai alapfogalmak

A tizennegyedik héten a nemzetgazdaságok működésének leírásához szükséges legfontosabb mutatószámokat tekintjük át. Megvizsgáljuk, hogyan mérhető a teljes nemzetgazdasági teljesítmény, illetve nemzeti jövedelem, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó gazdasági növekedés. Ezután kitérünk a teljes nemzeti fogyasztás, valamint a foglalkoztatás és a munkanélküliség mérési lehetőségeire.

4.4. Gazdaságpolitika alapjai

A tizenötödik héten a gazdaságpolitika néhány alapvető eszközét és azok működési mechanizmusát vizsgáljuk meg. Látni fogjuk, hogy milyen különbség van a pénzügyi intézményrendszer csatornáit befolyásoló monetáris politika, illetve az adókon, támogatásokon, valamint kormányzati beruházásokon keresztül érvényesíthető költségvetési politika között.

4.5. A közgazdasági elemzés kiterjesztése

Végül, az utolsó héten a közgazdaságtan eszköztárának más társadalomtudományok területein való alkalmazási lehetőségeit elemezzük, amelyek már a közgazdaságtan határterületeinek tekinthetők. Kitérünk a jog, a politikatudomány, a pszichológia, illetve a szociológia néhány olyan problémájára, amelyekre az előző hetekben megtanult módszerek segítségével is adtak hatékony magyarázatokat.

→Tovább a kurzushoz... 



Utolsó módosítás: 2017. szeptember 3., vasárnap, 07:45