Pszichológia

→Tovább a kurzushoz... 


Kurzus leírása

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a pszichológia sokszínű világát, betekintést kapjanak arról, hogyan gondolkodnak, dolgoznak a pszichológusok.

Bemutatjuk a pszichológia tudományos eszköztárát, vizsgálati módszereit, de ezek mellett külön foglalkozunk olyan, a középiskolásokat is érintő jelenségekkel, mint a pályaválasztás, stressz, vagy online veszélyek.


Bemutató videó



Kurzus készítője

Soós István 1971-ben született Budapesten. A Pécsi Tudományegyetemen szerezte pszichológus diplomáját, majd az ELTE-n a szakpszichológus képesítését. Az egyetem elvégzése óta folyamatosan oktat, képez. 2002-2012 között az ELTE oktatója volt, 2008-2015 között a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Államigazgatási Továbbképző Intézet választási szakértő szakirányú továbbképzési szakon egyetemi megbízott oktatóként stressz- és konfliktuskezeléssel kapcsolatos szemináriumokat vezetett. Előadóként számos országos konferencián, médiaeseményen vett részt. Vállalati képzéseket 2001 óta tart, közel 3000 óra tréning tapasztalata van. 2010 óta pszichológiai magánrendelőben is dolgozik családokkal, párokkal, csoportokkal.



Kurzusvezető

Kovács Orsolya, diplomás (ELTE, BCE, Radboud University) tanácsadó- és iskolapszichológus, tréner és karrier-coach. Tapasztalatait multinacionális és non-profit szervezeteknél, valamint magánpraxisában szerezte. Emellett szakmai konferenciák (Pszichológus szakhét, KAPSZLI) rendszeres előadója, valamint a Mindset és Meritum online szaklapok szerzője. Szemléletében személyközpontú és integratív pszichoterápiás elemeket ötvöz, eszköztárában kiemelt szerepet kapnak a gestalt, pszichodramatikus és módosult tudatállapotban végzett technikák. Emellett a Közel Hozzánk jótékonysági szervezet alapítója és vezetője, önkéntes munkája során a gyermekotthonok lakóinak fejlesztésével foglalkozik. MCC-s alumnaként a média- és kommunikáció szakirányon, majd a Vezetőképzőn diplomázott.


A kurzus felépítése

A rövid videók megnézése és az ajánlott irodalom elolvasása után különböző feladatokat kell megcsinálni. Lesz közöttük interjú készítés, interjú elemzés, megfigyelés, webes keresés, kritika írás. A cél az, hogy sikeresen és kreatívan feldolgozd az adott témákat.
Hogyan érdemes feldolgozni egy témát? Nézd meg a videó-előadást! Ha szükséges inkább nézd meg újra vagy állítsd meg többször a videót, mert ez alapján kell majd megírni a feladatokat! Olvasd el a megadott az olvasmányokat! Olvasd el a kérdést, és gondold át az olvasottakat! Hagyj rá elegendő időt magadnak!



A számonkérés módja

Legalább egy A/4-es oldal (min. 1200 karakter, több nyugodtan lehet) rövid összefoglalást kell írni az adott feladatról. Célja, hogy lemérje, mennyire sikerült feldolgozni és továbbgondolni az adott témát a hallottak, olvasottak alapján. Ennek megfelelően egy heti modul végső pontszáma (12 pont, kivéve az 5. heti feladat, ami 16 pontos!) az alábbi elemekből áll össze:

Adott feladat:  12 pont
- tartalom 6 pont
- koherencia 3 pont
- továbbgondolás 3 pont

Egy almodulban 12 pont a maximális pontszám (kivéve az 5. héten, ahol 16), amit elérhetsz. A 8 hét alatt így összesen 100 pontot tudsz szerezni.  A 8 hetes blokk teljesítéséhez a megszerezhető 100 pontból 60 pont (60%) szükséges. A kiválóan megfelelt minősítést a 85 pont (85%) felett összegyűjtő diákok kaphatják meg. A ki- és bemeneti kérdőív hiánytalan kitöltése 2-2 plusz pontot ér a megszerezhető 100 ponton felül. A kurzus részletes ütemezése alább olvasható: 



Kurzus tartalma

1. A pszichológia mindenkié

A hétköznapi életünkben rengeteg dolgot teszünk, megreggelizünk, elkérjük a bérlet árát a szüleinktől, összeveszünk a testvérünkkel, szakítunk a barátunkkal/barátnőnkkel, Facebook posztokat nézegetünk, sírunk, nevetünk, macskát simogatunk. Ezekben az eseményekben nagyon sok lélektani mozzanat fedezhető fel, de valahogy más, mint a tudományos pszichológia. Ebben a részben kiderül, mi a különbség a mindenki által használt pszichológia és a tudományosan alkalmazott pszichológia között. A hallgatók betekintést nyernek a pályaválasztás lélektani folyamataiba, és kapnak némi tanácsot erre vonatkozóan.


2. Hogyan készül a pszichológiai modell? (pszichológia módszertan)

Ebben a részben kiderül, miért is sokszínű a pszichológia, miért fontos a modell, és mi jellemzi a gyakorló pszichológusokat munkájuk során. Azt is körbejárjuk, hogy miképpen lehet a körülöttünk zajló eseményeket, jelenségeket felfejteni, megérteni, leírni a pszichológia eszközeivel. Népszerű definíciója a pszichológiának, hogy a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozásával foglalkozik. Ebben a definícióban csupán három dolgot fogunk tisztázni, mit jelent a viselkedés, a mentális folyamatok, és a tudományos tanulmányozás.


3. Amikor az embert vizsgálja pszichológia

Ma beletekintünk azokba a folyamatokba, amikor a pszichológia az embert vizsgálja, azaz azt nézi meg, hogy mi is történik az emberek fejében, amikor egy-egy helyzetben vannak. Ebben a részben a kognitív, információfeldolgozó rendszert ismerjük meg, és megtudjuk, mi fán terem az evolúciós pszichológia.


4. Amikor az embereket, mint csoportot, tömeget vizsgálja (szociálpszichológia)

A környezeti tényezők közül az egyik legerősebb hatást a körülöttünk levő emberek okozzák, illetve az, ahogyan észleljük őket. Az, hogy egy helyzetben miért cselekszünk úgy ahogy, abban jelentős szerepe van a körülöttünk levő társas térnek. Nemcsak a saját észlelési sémáink, tudásunk határozzák meg egy adott helyzetben történő cselekvés kimenetelét, hanem a társas közeg is, ahol zajlik. Ezeknek a törvényszerűségeknek a feltárásával foglalkozik a pszichológián belül a szociálpszichológia területe. Ebben a részben a társas helyzetek megértése lesz a cél. Megismerhetitek a szociálpszichológia gondolkodását, és egy igen érdekes, de felkavaró kísérletet az emberek engedelmességhez való viszonyáról.


5. Ki mit tud kezdeni a pszichológia eredményeivel?

A pszichológia könyvek tele vannak magyarázatokkal, modellekkel, okosabbnál okosabb mondatokkal. Ha elolvassuk azokat, akkor az az érzésünk támad, hogy igen csak értjük, mit kellene tennünk az adott helyzetben. A tapasztalat az, hogy a könyvekben található tanácsok csak ritkán tudnak hosszútávú, hatékony segítséget nyújtani. Amiben segítenek, az az, hogy az olvasónak lesz egy tudása, hogy mit és hogyan kell megoldani, de ez a tudás nem vezet automatikusan a megoldáshoz. Kell még valami. Ez nem más, mint a személyes kapcsolat egy másik emberrel. Ebben a részben bemutatjuk azt, amikor a pszichológiát segítségre használjuk. De mi a különbség a laikus és a profi segítség között?


6. Pszichológia a gyakorlatban: stressz

Ennek a résznek több célja is van. Az egyik, hogy segítsen a stresszel kapcsolatosan megjelenő információáradatban eligazodni. Elképesztő mennyiségű anyag van az interneten, szép számban jelennek meg könyvek, tanfolyamok, tréningek. Képzések indulnak és számos pletyka, “városi legenda” tartja magát a köztudatban. A Google kereső közel egymillió találatot jelez a magyarul beírt “stressz” szóra. A másik cél, hogy a stresszkezelés folyamatát segítse, néhány egyszerű gyakorlatban is használható tippel.


7. Miért félhetnek a szülők az online-tól?

Videojátékok, cyberbullying (elektronikus zaklatás), internetes pornó - ezek mind mind káros internetes tartalmak. Legalábbis a szülők igen gyakran ezt hangoztatják. Ami ezekben közös azon kívül, hogy az interneten találkozhatunk ezekkel, az a félelem. Félelmet keltenek a szülőkben, és lássuk be, a felhasználókban is. Igen, a pornó is, de az egy másik téma. Ez a félelem másról szól a szülőknél, és másról a kamasz felhasználóknál.


8. Pszichológia az online térben: értsük meg cyberbullyingot!

Sokan rengeteg személyes információt, képet, videót osztanak meg magukról teljesen meggondolatlanul, bele sem gondolva, hogy milyen hatást válthatnak ki a netes közösség tagjaiból, ismerősökből és ismeretlenekből egyaránt. Az egyik ilyen hatás a cyberbullying, az elektronikus zaklatás. Ez a jelenség viszonylag új, ellenben a zaklatás internet nélküli formájával, ami igencsak régi jelenség. Ezt járjuk körbe ebben a részben.



→Tovább a kurzushoz... 



Utolsó módosítás: 2018. június 21., csütörtök, 08:59