→Tovább a kurzushoz... 

Kurzus leírása

Bevezető előadás

Kurzus készítője

Kőhegyi Gergely 1976-ban született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) közgazdasági szakán és a Budapesti Műszaki Egyetem matematikus mérnök szakán szerzett (mesterszintű) diplomát, valamint elvégezte az ELTE kognitív pszichológiaprogramját. Jelenleg a BME Multidiszciplináris Doktori Iskolájának Tudományfilozófia és tudomány-metodológia programjában áll PhD védés előtt. Egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómia és Közgazdasági Elméletek Története Tanszékén, valamint a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszékén. Különböző képzési programokban számos kurzus kidolgozója és oktatója. Az ELTE Társadalomtudományi Karán létrehozott innovatív, nemzetközi standardokat követő, és ezzel számos hallgató vezető külföldi egyetemeken való továbbtanulását biztosító elitképzés, az ELTECON alapítótagja. 2008 óta az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékén dolgozik az ELTECON-képzések oktatási felelőseként és oktatójaként. Emellett az MCC közgazdaságtan alapozó képzésének, valamint a közgazdaságtan szakirány elméleti alapozó tantárgyainak oktatója. A Rajk László Szakkollégium és a Széchenyi István Szakkollégium is folyamatosan kéri fel kurzusok kidolgozására és vezetésére. Kutatási területe egyrészt a közgazdaságtan matematizálódásához, másrészt mikroökonómiai alkalmazások piacelemzési alkalmazásaihoz kapcsolódik.

Kurzusvezető

Purczeld Eszter 1993-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi karán kezdte meg alkalmazott közgazdaságtan szakon. Az alapszakos tanulmányait követően a mesterképzést szintén az ELTE-n végezte el közgazdasági elemző szakon. Egyetemi évei alatt az Eötvös József szakkollégiumban a Társadalomtudományi Műhely tagja volt, ahol szociológiát, statisztikát és adatelemzést tanult, valamint Közösségi gazdaságtan kurzust is tartott. Az egyetemet 2017-ben fejezte be, diplomamunkáját a legjobb szakdolgozatnak választották. Kutatási asszisztensként dolgozott a CRCB Közgazdasági és Közpolitikai Elemző Intézetben, ahol több nemzetközi projektben is részt vett. Ezzel párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozott Tóth István János kutatási asszisztenseként a magyar közbeszerzési piac közgazdasági modellezésén. Jelenleg a Századvégnél folytat kutatói munkát a Gazdaságpolitikai kutatócsoportban. A közgazdaságtan területein belül elsősorban az ökonometria, oktatás –és munkagazdaságtan érdekli.

A kurzus felépítése

Az első négy héten a közgazdaságtan alapelvei, legfontosabb kérdésfeltevéseivel, alapvető elemzési technikáival ismerkedhetünk meg. Az 5-8. heteken a közgazdaságtan alapmodelljeit ismertetjük, amelyekre a további hetek anyaga is épül. A 9-11. heteken a különböző állami beavatkozások hatását vizsgáljuk meg az alapmodellek segítségével, vagyis azzal foglalkozunk, hogy hogyan állítható közgazdaságtan elmélete egy nagyon is gyakorlatias cél, a társadalmi jólét növelésének szolgálatába. A 12-13. héten a pénz közgazdasági szerepével, illetve a pénzügyi rendszer működésével foglalkozunk és megérthetjük, hogy az értéktelennek látszó papírpénzek, vagy műanyag bankkártyák hogyan képesek a társadalom kohézióját fenntartani. A 14-15. héten egy ország, illetve a világ gazdasági folyamatainak elemzési lehetőségeivel és gazdaságpolitikai eszköztár működésének vizsgálatával foglalkozunk. Az utolsó héten pedig kiterjesztjük a közgazdasági gondolkodásmód használatát szűkebb értelemben véve nem közgazdaságinak tekinthető jelenségek vizsgálatára.

A számonkérés módja

Minden héthez video-előadás, valamint kötelező irodalom tartozik. Ennek megnézése, illetve elolvasása után érdemes megoldani a heti ellenőrző tesztet, valamint a két kifejtős problémát. Fontos: az első három videóhoz tartozó feladatok egyszerre nyílnak meg, és összesen két hét van a megoldásukra! Az első két hetet követően hetente nyílnak meg a tananyagok feladatok.

Ezenkívül a kurzus során négy, úgynevezett nagytesztet is meg kell oldani az 5. héten az első öt hét, a 8. héten a 6-8. hetek, a 12. héten a 9-12. hetek, valamint a 16. héten a 13-16. hetek anyagából. A 12-16. hetekben előreláthatólag egy nagyobb lélegzetvételű projektmunkát is lehetőségük lesz a hallgatóknak megoldani (a standard feladatokkal megszerezhető pontokon felül). Ehhez két konzultációs alkalmat biztosítunk a 12. és a 15. héten. A folyamatos munka érdekében a projektmunkával kapcsolatosan két vázlatot is le kell adni a 12., illetve a 15. héten, amelyek véleményezésre kerülnek, majd a végső projektet a kurzus utolsó hetét követő héten kell végleg beadni.

Bizonyos hetekhez az érdeklődők számára (gyakran angol nyelvű) ajánlott olvasmányokat is javaslunk, de ezek anyaga nem kerül számonkérésre.

A kurzus teljesítéséhez szükséges feltételek, pontozás:

• Minden kisteszt 2 pontot ér,
• Nagytesztek (4 darab), egyenként 22 pont,
• Minden héten gondolkodtató kérdés, hetente 5 pont,
• A 3. héttől tudásellenőr, nem kötelező, pontok nélkül,
• Bemeneti és kimeneti kérdőívek 2-2 pluszpontért,
• Pótfeladat a 8. és 16. héten, 7-7 pluszpontért.
  

  Összesen a 2*8 hét alatt 2*(100+4+7) pont szerezhető. A bemeneti és kimeneti kérdőívek, valamint a pótfeladat megoldása a 100%-on felül megszerezhető pontokat érnek.
  

• Projekt a Közgazdaságtan II. kurzuson - 100 ponton felül pluszpontként megszerezhető
  

Az első 8 hetes blokk (Közgazdaságtan I.) teljesítéséhez a 100 (+4+7) pontból 50 pont (50%) szükséges. Kiválóan megfelelt minősítést 80 ponttól (80%) lehet megkapni.

A második 8 hetes blokk (Közgazdaságtan II.) teljesítéséhez 100 (+4+7) pontból 50 pont (50%) szükséges. Kiválóan megfelelt minősítést 80 ponttól (80%) lehet megkapni.

Kurzus tartalma

1. Modul (1-5. hét): A közgazdaságtan tárgya, módszerei és alapproblémái

Az első öt témakör egyfajta bevezetés a közgazdaságtan világába, amelyre azért van szükség, mert a standard középiskolai oktatásban viszonylag kevés szó esik arról, és akkor is csak többnyire más tantárgyak (pl. történelem, vagy társadalomismeret) keretében, hogy a közgazdaságtan mint a társadalomtudományok egyike tulajdonképpen milyen típusú problémákkal is foglalkozik. A médiában hallható gazdasági elemzések is gyakran más képet alakítanak ki, mivel ott csak a közgazdaságtan egy-egy szeletével foglalkoznak. Ráadásul a köztudatban gyakran összemosódik a közgazdaságtan az üzleti tudományokkal (pl. menedzsment, marketing, pénzügytan, számvitel, stb.). E modulban tisztázzuk a közgazdaságtan helyét a társadalomtudományok között és viszonyát más, például az üzleti és matematikai tudományokhoz. Ezenkívül felvetjük azokat az alapproblémákat, amelyek általában a közgazdasági gondolkodást, így ennek a kurzusnak a további ívét is meghatározzák.

1.1. A közgazdaságtan tárgya

Elsőként a közgazdaságtan tárgyát kíséreljük meg körülhatárolni. Látni fogjuk, hogy a közgazdaságtan tulajdonképpen egy módszertan a világ széleskörű jelenségeinek tanulmányozásához, amely néhány egyszerű alapelvből indul ki. Ezeket az alapelveket vesszük sorra.

1.2. A közgazdaságtan mint társadalomtudomány

A második alkalommal a közgazdaságtan társadalomtudományi jellegével foglalkozunk, vagyis azzal, hogyan állítható ez a tudomány a társadalom szolgálatába és milyen módszerekkel igyekszik elemezni a társadalmi folyamatokat.

1.3. Közgazdasági modellalkotás

A harmadik alkalommal arra fogunk koncentrálni, hogy a közgazdaságtan egy modellalkotó tudomány hasonlóan sok természettudományhoz, és körvonalazzuk majd, hogy milyen típusú modelleket alkot. Szemléltetésként vázolni fogunk egy egyszerű, a termelési lehetőségek határával kapcsolatos alapmodellt.

1.4. Érték és csere

A negyedik és az ötödik alkalommal, a közgazdaságtan számára egyik legfontosabb társadalmi jelenséget, a cserét fogjuk részletesebben megvizsgálni a korábbi alapelvekből kiindulva. Látni fogjuk, hogy milyen félreértések és ellentmondások forrása az a vélekedés, amely szerint a csere és a hozzá szorosan kapcsolódó kereskedelmi tevékenység nem hoz létre értéket.

1.5. Termelés és csere

Ezen a héten bevonjuk a termelést is a csere folyamatának elemzésébe és magyarázatot kapunk majd arra, hogy miért működik olyan sikeresen a világkereskedelmi rendszer, valamint hogy milyen félreértésekből táplálkozik az a vélekedés, hogy egy gazdaságnak önellátásra kellene törekednie.

2. Modul (6-8. hét): A kereslet és kínálat modellje

A második modul keretein belül részletesen megismerkedhetünk a közgazdaságtan egyik legfontosabb alapmodelljével, a kereset és kínálat elemzésén alapuló versenyzői piacmodellel.

2.1. Kereslet és kínálat

A hatodik alkalommal a versenyzői piac alapmodelljének felépítéséhez szükséges alapfogalmakat, a kereslet és kínálat fogalmát, valamint az azok modellezésére szolgáló eszközöket vezetjük be.

2.2. Piaci egyensúly

A hetedik alkalommal rátérünk a piaci egyensúly és a kereslet-kínálat modelléből levonható legfontosabb következtetések vizsgálatára. Látni fogjuk, hogyan működik a decentralizált versenyzői mechanizmus, amely mintegy viszonyítási pontként a legtöbb közgazdasági fejtegetés alapjául szolgál.

2.3. Versenyzői piac társadalmi jóléti hatásai

A nyolcadik alkalommal megvizsgáljuk, hogy milyen társadalmi jóléti hatásai vannak a jól működő versenyzői piacoknak és egyáltalán milyen eszközökkel lehet azokat elemezni. Reméljük itt is sikerül majd eloszlatnunk számos, a közvélekedésben élő félreértést.

→Tovább a kurzushoz...