Nemzetközi kapcsolatok II.

→Tovább a kurzushoz... 


Kurzus leírása

A nemzetközi politika és a nemzetközi folyamatok értelmezéséhez a tárgyi - történelemi, kulturális, földrajzi, társadalmi, gazdasági, stb. -  ismereteken túl szükséges a politikai hatalom természetének, a hosszú távú folyamatok, és elvont eszmék, gondolatok, ideológiák megértése is. Ezért a kurzus problémaközpontú megközelítést alkalmaz, mely alkalmat ad a legfontosabb alapfogalmak és témák ismertetésére is. A kurzus témáin keresztül a nemzetközi kapcsolatok mint tudományág illetve egyes szakpolitikák és globális társadalmi kihívások széles spektrumát ismerhetitek meg. A kész válaszok helyett igyekeztünk egyes dilemmákat több oldalról megvilágítva bemutatni, és ezzel Titeket is további gondolkodásra sarkallni.

A kurzus ajánlott felvétele: 11-12/13. évfolyam

Bevezető előadás

Kurzus készítője és kurzusvezető

Ujj Orsolya 1989-ben született Budapesten, politológus, környezetpolitikai tanácsadó. Nemzetközi tanulmányok és Politológia szakokon, illetve a Közép-Európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és környezetpolitika mesterszakán végzett. Dolgozott a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központnál (REC), Németországban a Wuppertal Intézetnél. Az Egyesült Államokban azt kutatta, hogyan függ össze a városépítészet, az esztétika és a fenntarthatóság. Fő érdeklődési területe az  ökológiai politikai filozófiák, illetve a természet átalakulása és a modernitás emberképének összefüggései. Ha ideje engedi táncol, túrázik vagy sziklát mászik és szívesen kotyvaszt biokozmetikumokat.


Kurzusvezető

Dr. Szűcs Ádám Imre az MCC alumnusa, a nemzetközi  kapcsolatok és jog szakirányok korábbi hallgatója, valamint elvégezte a Collegium Vezetőképző Programját. Egyetemi tanulmányait az ELTE-ÁJK jogász szakán folytatta, diplomáját 2012-ben szerezte meg. Egyetemi alatt félévig Amszterdamban tanult nemzetközi jogot, később részmunkaidőben a Századvég Alapítvány elemzőjeként dolgozott. Diplomaszerzése után a Külügyminisztériumban helyezkedett el, ahol korábban európai uniós ügyekkel foglalkozott, jelenleg pedig a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár kabinetfőnök-helyettese. Munkája mellett az MCC Nemzetközi  Kapcsolatok szakirányának vezetője.

 

 

Hasznos infók

Hogyan érdemes feldolgozni egy témát?

Nézd meg a videóelőadást!

Ha szükséges inkább nézd meg újra, mert ez alapján kell majd kitölteni egy rövid tesztet, ami beleszámít az értékelésbe!

Válaszolj a tesztkérdésekre az előadás alapján!

Olvasd el a témához tartozó Számonkérés kérdéseit! Ezek változatos feladatok lesznek amikre akkor tudsz válaszolni, ha meghallgattad az előadást és elolvastad a kötelező olvasmányt/olvasmányokat.

Olvasd el az olvasmányokat!

Olvasd el a kérdést és gondold át az olvasottak alapján!

Ha úgy érzed, több információra van szükséged, vagy kíváncsivá tett valamelyik része a témának, böngészd át az Ajánlott olvasmányok/ Ajánlott linkek/ Ajánlott videók részt. Ezek akár most, akár a későbbi tanulmányaid során is hasznosak lehetnek.

Végezd el a Számonkérés feladatát!

Az érvelési és esszéfeladatok:

A félév egy fontos kimenete, hogy rávezessünk az érvelés és esszéírás készségére. Több alkalommal a feladat az lesz, hogy a hallottak és olvasottak alapján egy pro és kontra érvrendszert vázolj föl vagy érvelő esszét írj.

Az érvelő és esszéírási feladatoknál...

Mindig ügyelj arra, hogy ne csak visszaadd az olvasottakat, hallottakat, hanem dolgozd fel, szortírozd és szintetizáld.

Csinálj egy vázlatot, hogy a leírtaknak biztosan legyen felvezetése és konklúziója.

Gondold át, hogy szükséged van-e további kutatómunkára? Ez lehet internetes keresés, könyvtár, vagy egy olyan tanárod, rokonod, ismerősöd faggatása, aki járatos a kérdésben.


Hogyan történik az értékelés?

A 4 gyors, feleletválasztós kérdésből álló teszt esetében a jó válasz 0,5 pont, rossz válasz 0 pont. Ennek a számonkérésnek egyetlen célja, hogy figyelmesen végighallgasd az előadást, viszont beleszámít a végső értékelésbe. 

A kb. 1000 leütéses rövid esszé az igazán lényeges elem. Célja, hogy lemérje, mennyire sikerült feldolgozni és továbbgondolni az adott témát a hallottak, olvasottak alapján. A kifejtős kérdések között 10 és 12 pontos feladatok szerepelnek.

Az esszék értékelési szempontjai az alábbiak:

  • Esszé
    • tartalom (mennyire dolgoztad fel az anyagot - hidd el, hogy az írásból látszik, hogy elolvastad-e az olvasmányt) - 50%-os súlyozással
    • koherencia - 25%-os súlyozással
    • továbbgondolás - 25%-os súlyozással

A kurzus mindkét 8 hetes blokkjára összesen 100-100 pontot gyűjthetsz össze. A bemeneti- és kimeneti kérdőívek kitöltésére 2-2 pontot szerezhetsz a 100-on felül.

A pontszámod mellett előfordulhat egy rövid értékelés is, amennyiben az értékelő fontosnak tartja, hogy valamit megosszon veled.

A Nemzetközi kapcsolatok I. kurzus teljesítéséhez a megszerezhető 100 pontból 55 pont szükséges (55%). A kiválóan megfelelt minősítést a 85 pont (85%) felett összegyűjtő diákok kaphatják meg.

A Nemzetközi kapcsolatok II. kurzus teljesítéséhez szintén 55 pont (55%) szükséges. A kiválóan megfelelt minősítést 85 pont felett szerezheted meg (85%). Figyelem! A Nemzetközi kapcsolatok II. kurzus megkezdésének előfeltétel a Nemzetközi kapcsolatok I. kurzus sikeres teljesítése.

Változás a 2015/2016-os tanévben:  

Egy félév 16 hétből áll. A kurzusok 2 db 8 hetes blokkra vannak osztva, így lehetőséged van már 8 hét elvégzése után programbizonyítványt szerezned. Ezt követően eldöntheted, hogy szeretnéd-e folytatni a felvett kurzusodat a következő 8 hét tananyagával s így újabb programbizonyítványt szerezni, vagy a következő 8 hétben szünetelteted e-learning tanulmányaidat.

Előfeltétel: A Nemzetközi kapcsolatok című kurzus esetén egymásra épülnek a tananyagok, ezért a kurzus 2. felének megkezdéséhez sikeresen teljesítened kell az első 8 hetet!

Pótlás/ javítás

Pótfeladat írására a 8. és 16. héten van lehetőség, amiért egy esszé pontszámát tudod megszerezni. Tehát ha egy feladatod nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna, vagy lecsúsztál a határidőről, e két alkalommal kapsz egy-egy random kérdést a megelőző negyedév anyagából.

A feleletválasztós tesztek javítására nincs lehetőség utólag.

Egyetlen kivételt a vis maior esete jelent, azaz nem várt technikai nehézség. Ez esetben írj a nemzetkozikapcsolatok@mcc.hu e-mail címre (Ádám és Orsi).


Kurzus tartalma


3.1. Globális közjavak - kihívások és tanulságok

A Földön egy zárt fizikai rendszerben kell megosztanunk, hosszú távon, okosan és méltányosan  kezelnünk természeti és ember alkotta örökségünket. Ez az emberiségre bízott örökség rendkívül gazdag, de pont olyan törékeny is: a tengerek és óceánok élővilága, az erdők, a talaj, az édesvízkészletek, a tiszta levegő, az élőlények gazdag változatossága az emberi élet feltételei a Földön. A XXI. századra ezeket a létfontosságú értékeket számtalan veszély fenyegeti és jelen generációkat soha nem látott kihívás elé állítja. A kihívás abban áll, hogy képesek vagyunk-e meglévő tudásunkkal és eszközeinkkel a kormányzás és a gazdálkodás változatos, előrelátó, felelősségteljes, a realitásokat és a helyi igényeket egyaránt figyelembe vevő rendszereit létre hozni. A fejezet célja, hogy a közjavak kormányzásával kapcsolatos társadalmi dilemmákat és a gyakorlatot összekapcsolva megmutassa, hogy milyen paraméterek mellett lehet sikeres vagy kudarcra ítélt vállalkozás közös erőforrásaink fenntartható kezelése és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

3.2. Vallás és nemzetközi kapcsolatok

A Hidegháború végéig kevés elméleti munka és külpolitikai elemzés foglalkozott a vallás és a kulturális mintázatokmak a nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatásával. A XX. század utolsó harmadában már észlelhető volt a vallási indíttatású konfliktusok erősödése a nemzetközi színtéren, azonban a vallás különböző aspektusainak kutatása a nemzetközi kapcsolatokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kapott újra számottevő figyelmet. A vallás és a nemzetközi kapcsolatok viszonyának kutatása két, átfogóbb kérdéskör köré látszik rendeződni:

(1) Az egyik irányzat a konfliktus és béke viszonyaiban igyekszik a vallás szerepére vonatkozóan eseti vagy általános következtetéseket levonni: Mi a szerepe a vallásnak, a vallási tanoknak és hitnek egyes konfliktusok kialakulásában? Hogyan függnek össze a vallási aspektusok más, pl. gazdasági, hatalmi, társadalmi tényezőkkel? Milyen módon teremthető és őrizhető meg a béke a vallások közötti és a felekezetek közötti viszonyokban?

(2) A másik irányzat kiindulópontja, hogy míg a keresztény világ nagy részén a világi és transzcendens szféra teljes elkülönülése a politkai közbeszéd és a gyakorlati politika szintjén is elfogadott és elvárt, más vallási-kulturális-történelmi közegekben ez nem feltétlenül van így. A vesztfáliai béke Euróbában a kontinens legpusztítóbb, legvéresebb vallásháborúját volt hivatott lezárni és a békét a vallási tényezőnek a diplomáciai kapcsolatokból való kiiktatása révén kívánta előmozdítani. Az állam és egyház szétválasztása tehát a felvilágosodás gondolkodásában gyökerezik, mely elképzelés a mai napig fennmaradt, így különösen érdekes kérdés, hogy máshol ma milyen módon kapcsolódik össze állam és vallás.  Vannak, akik úgy érvelnek, hogy a vallások elterjedtsége és hatása miatt elemzési és gyakorlati szempontból is szükséges lehet a vallást újra a nemzetközi rendszer részének tekinteni. Noha egy ilyen elgondolás messzemenő következményekre vezethet, mindenképp hozzásegíthet annak végiggondolásához, hogy hogyan alakíthatók jobban az európai és a nem szekuláris államok viszonyai.

3.3. Nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi pénzügyi rendszer

Míg egyes tudósok, szakértők a globalizációt teljes egészében kortárs jelenségnek tartják, történelmi kontextusba helyezve azonban mégis az látszik, hogy a világszintű gazdasági és kereskedelmi összekapcsolódás nem új keletű.  A 2008-ban kitört gazdasági válság a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer gyengeségeire és strukturális hibáira irányította a figyelmet, és egyben új lökést is adott a nemzetközi gazdasági globalizáció és hatásai vizsgálatának. A pénzügyi szektorban kialakult krízis a reálgazdaságba továbbgyűrűzve a  nemzetközi politikai rendszert és hatalmi viszonyokat sem nem hagyta érintetlenül. Az országok kormányai bár számos módon igyekeztek a válság hatásait kezelni, a globális összekapcsolódás mértéke mégsem engedi meg a radikális mértékű beavatkozást.

Mivel a nemzetközi kereskedelem bővülése a nemzetgazdaságok fellendülésével kecsegtet, a szabad kereskedelem világszintű kiépülése az államok tudatos törekvése, melyet a nemzetközi gazdasági intézmények tevékenysége is előmozdít. A kereskedelmi és gazdasági korlátok és akadályok leépítése nyomán azonban szűkül az államok mozgástere gazdaságpolitikájuk alakításában, és hatalmukat egyre inkább meg kell osztaniuk a nemzetközi gazdasági kormányzás szervezeteivel valamint multinacionális és globális vállalatokkal. Joggal vetődik fel, hogy vajon a globalizáció nyomán a gazdasági és pénzügyi faktorok valóban nagyobb szerepet kapnak-e az államok külpolitikájában, például a katonai vagy elsődlegesen politikai szempontokhoz képest.

A válságot követően a profittól és a törvényes és etikus működéstől függetlenül a pénzügyi szektorban csillagászati vezetői bónuszokat fizettek ki, gyakran állami mentőcsomagra szorult cégeknél is. Az emiatti felháborodás a legprimerebb kritikája csak a nemzetközi üzleti gyakorlatoknak. Mind a szabadkereskedelmi rendszert (annak a társadalmakra, környezetre és az emberi jogokra gyakorolt hatása miatt), mind a nemzetközi vállalatok működési filozófiáját - etikai hiányosságaik miatt - régóta és sokfelől érik kritikák.  Ezt a 2008-as krízis újból felerősítette: az alacsony minősítésű jelzáloghitelek eladása, a kockázatos derivatívak elterjedése és az, hogy a globális gazdaság állapotát nem megfelelően értékelték, megkérdőjelezhetetlenné teszi a pénzügyi szektor felelősségét a válság kitörésében.

3.4. Média és közvélemény a nemzetközi politikában

A telekommunikációs és információtechnológiai eszközök gyors ütemű fejlődésével és elterjedésével a nemzetközi politika határozottan új korszakába léptünk. A technológia folyamatos, ámde lépcsőzetes fejlődésének folyamatában a műholdas sugárzás, majd az internet és a kibervilág kialakulása csupán a legújabbak azon kommunikáció-technológiai újítások sorában, amelyek újrarendezik a politikai struktúrát. Ahogy a történelem során mindig, a médiatechnológiai újítások által okozott összecsapások és érdekellentétek próbára teszik a politikai vezetést, mielőtt a tanulságokat levonva a fősodorú politika beépíti az új eszközöket és az új rendszerlogikát saját működésmódjába. Maga a média is sajátos, belső logikával bír, melyet döntően befolyásol a kommunikációs- és média-vállalatbirodalmak profitorientált működése és multinacionális terjeszkedése.
A technológiai újítások és a médiumok újabb változatai számos módon elősegítik a határok átjárhatóságát és a világpolitikai folyamatok alakítását az állam szint alatti szereplők számára, ugyanakkor a hatalom és a vállalatok maguk is a rendszer részeivé válnak és az új eszközök nem csak az állampolgárok, hanem a hatalom számára is hasznosulnak. Végső soron az eseményeket nem a technológia maga, hanem a résztvevő szereplők alakítják.

4.1. A Világ gazdasági erőviszonyainak átrendeződése, és annak következményei

Az utóbbi évtizedben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a világgazdaságban komoly változásoknak vagyunk tanúi. Míg a fejlettnek és fejlődőnek nevezett országok közötti különbség 2007. előtt is folyamatosan csökkent, addig ez a trend mára a gazdasági válság hatására még inkább felgyorsult. Az emberiség vagyonának dinamikus növekedése azonban nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben lenne, hiszen a fejlődéssel együtt olyan problémák járnak, mint a környezetszennyezés, vagy az újonnan nyert gazdagság egyenlőtlen államok közötti vagy államokon belüli egyenlőtlen elosztásából fakadó szociális, egészségügyi és más nehézségek.

4.2. Reformtörekvések – az ENSZ Biztonsági Tanács összetétele

A gazdasági erőviszonyok megváltozása egy társadalomban magával hozza a politikai változások iránti igényt is, és ez a világpolitikában sincs másképp. A II. világháborút követő korszak minden feltörekvő állama arra törekedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közé kerüljön, míg a régi tagok eddig sikerrel meg tudták ezt akadályozni. A reform már évtizedek óta napirenden van, azonban különböző okok miatt a mai napig nem sikerült megtalálni azt az új összetételre vonatkozó formulát, amely minden ország számára elfogadható lenne. A bővítésre valószínűleg annak ellenére nem fog sor kerülni, hogy az ENSZ-nek egyre komplexebb és nehezebben megoldható konfliktusokkal kell szembenéznie, amihez a nemzetközi közösség egyre több tagjának segítségére lenne szükség, és ezt csak akkor fogják megadni, ha cserébe közvetlenül beleszólhatnak az eseményekbe.

4.3. A nemzetközi fejlesztéspolitika dilemmái

Az utóbbi években a fejlődő országokban tapasztalt töretlen és dinamikus gazdasági fejlődés ellenére úgy jelentkezett rengeteg új társadalmi probléma, hogy még a régieket sem sikerült hatékonyan kezelni, nemhogy felszámolni. Ez utóbbi kategórián belül a legégetőbb területeken az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai próbálják orvosolni a Világ bajait, de természetesen a végső szó az egyes államoké lesz.

4.4. Globális ökopolitika

A gazdasági fejlődés sajnos olyan mellékhatásokkal jár együtt, amelyek egyre inkább érezhetővé válnak. A globális felmelegedés következtében jelentkező szélsőséges időjárási jelenségeket vizsgálva egyértelművé válik az, hogy a fejlődő országoknak nem adatik meg az a luxus, mint az egykoron iparosodó európai országoknak vagy Észak-Amerikának. Nem tudják büntetlenül élvezni újonnan nyert gazdagságukat, hanem igenis kénytelenek lesznek már a kezdetektől tekintetbe venni a környezeti szempontokat. Ám az közel sem biztos, hogy ez a felelősségvállalás hamarosan bekövetkezik, a versenyképesség és a növekedés mellé a fenntarthatóság is felzárkózhat a prioritások sorába.

→Tovább a kurzushoz... 


Utolsó módosítás: 2017. október 23., hétfő, 17:34