Modern kori történelem I.

→Tovább a kurzushoz... 

Kurzus leírása

Modern kori történelem című kurzus bemutatni és értelmezni kívánja a huszadik század magyar és egyetemes történelmének egy-egy csomópontját, meghatározó eseményét, eszméjét. Ahelyett tehát, hogy módszeresen végigszaladna e rövid, ám zivataros évszázad eseménydús idővonalán, arra tesz inkább kísérletet, hogy egy-egy, a tárgyalt korszak arcvonásait alaposan átrendező eseménynél lelassítson, s olvasmányos szövegek, korabeli kommentárok, vagy éppen tényszerűnek tetsző híradórészletek segítségével, részletekbe menően, több szempontból igyekezzen annak jelentőségét, megítélését bemutatni. A kurzus összeállítója fontosnak tartja továbbá, hogy közelmúltunk eseményeiről ne csak a kortársakat és az értelmezőket faggassa, hanem lehetőség szerint minél több művészeti reprezentációra, vagyis átértelmezett, szimbolikus olvasatra is felhívja olvasói figyelmét.

A kurzus ajánlott felvétele: 11-12/13. évfolyam

Bevezető előadás

Kurzusvezető

Vass Norbert

Vass Norbert 1985-ben született Kaposváron. Történész, művészeti író, szerkesztő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kommunikáció és történelem szakokon szerzett diplomát. Jelenleg az intézmény Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Fő kutatási területe a hazai punk és az underground szcéna alakulása, illetve annak állambiztonsági megfigyelése a késő Kádár-korban. Írásait többek között a fidelio, a Litera, az Új Forrás, a Balkon és az Új Művészet közli rendszeresen. A Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató alprogramját vezeti, illetve a Szépirodalmi Figyelő szerkeszti. Szereti a művészetet és az édességet. Szeretne egyszer punkzenekarban zenélni. 

 

A kurzus felépítése

A féléves kurzus 2x8 hétig tart, és összesen 4 fő blokkból áll össze. Ennek megfelelően minden nagy tematikus egységhez négy-négy altémát kapcsoltunk. A 8 hetes időszakok önmagukban is elvégezhetőek akár különböző szemeszterekben is.

Változás a 2015/2016-os tanévtől:  

Egy félév 16 hétből áll. A Modern kori történelem kurzus 2 db 8 hetes blokkra van osztva, így lehetőséged van már 8 hét elvégzése után programbizonyítványt szerezned. Ezt követően eldöntheted, hogy szeretnéd-e folytatni a felvett kurzusodat a következő 8 hét tananyagával s így újabb programbizonyítványt szerezni, vagy a következő 8 hétben más kurzust választasz, illetve szüneteltetheted is e-learning tanulmányaidat.

Előfeltétel: A Modern kori történelem című kurzus esetén egymásra épülnek a tananyagok, ezért a kurzus 2. felének megkezdéséhez sikeresen teljesítened kell az első 8 hetet!

A félév során egyetemes- és magyar történelmi témák is terítékre kerülnek, s igyekszünk bemutatni azok egymásra hatását is. Történetünk a világ két pólusúvá válásával kezdődik, s a magát az első világháború delén túl, az évszázadnak viszont mégiscsak a hajnalán meghatározó pólus összeomlásáig tart. A félév első leckéjében az 1917-es oroszországi események motivációit és deformációit ismerhetjük meg, ezt követően pedig a két világháború közötti időszak diktatórikus és demokratikus berendezkedésű államait követjük figyelemmel. Megvizsgáljuk majd Magyarország II. világháborús szerepvállalásának esélyeit, és végigkövetjük a szovjet típusú diktatúra hazánkban való kiépülésének éveit. Az 1956-os forradalom eseménytörténete mellett figyelmet szentelünk az októberi napok társadalompolitikai jelentőségének, elgondolkozunk továbbá a kádári gulyásnak a magyar gyomorra tett hatásairól, de szót ejtünk természetesen a hidegháború technológiai versenye mögött felsejlő pszichológiai, nyelvpolitikai harcokról, s eltöprengünk a jövendő korok történelmének esélyein is.

A számonkérés módja

Hétről hétre izgalmas olvasmányok világítják meg az aktuális témakört, ezeket a szövegrészeket pedig multimédiás tartalmak, videók, filmek felé mutató linkek, illetve ajánlók színesítik még tovább.

Minden héten egy rövid tesztsorral is el kell bánnotok, de abban bízunk, hogy az általunk száraznak vélt átlagos feleletválasztók-esszék helyett a tárgyi tudásotok mellett (és olykor helyett) a fantáziátokat is megmozgató, játékos feladatokkal gondolhatjátok át a frissen olvasottakat. Arra biztatlak titeket, hogy az esszékérdésekben bátran érveljetek, merjetek szubjektívek lenni, válaszaitokban azonban mégse rugaszkodjatok el a tudásanyagtól.

A részletes pontozást itt találjátok. KATT IDE!

A kurzuson mindkét 8 hetes blokkban 100-100 pont szerezhető. 

Az első 8 hetes blokk (Modern kori történelem I.) teljesítéshez 51%-ot, azaz legalább 51 pontot kell összegyűjteni. Kiváló minősítés szerezhető 80%-os teljesítés esetén 80 ponttól.

A második 8 hetes blokk (Modern kori történelem II.) teljesítéshez szintén 51%-ot, azaz legalább 51 pontot kell összegyűjteni. Kiváló minősítés szerezhető 80%-os teljesítés esetén 80 ponttól. Figyelem! A Modern kori történelem II. kurzus megkezdésének előfeltétele a Modern kori Történelem I. sikeres teljesítése!

Kurzus tartalma

1.1 A nap, amikor a világ két részre szakadt

Richard Pipes szerint az orosz forradalom valószínűleg a legfontosabb esemény volt az elmúlt – rövid, de kegyetlen – évszázadban. Minden forradalom új kezdetet ígér. Kitüntetett pillanatok ezek a történelem folyásában, amikor elszánt és merész férfiak és nők lépnek színre. Maguk veszik a kezükbe sorsuk, közösségük, nemzetük, Európa, sőt az egész emberiség jövőjének formálását. Így tettek a Lenin vezette bolsevikok is 1917 októberében. Ebben a részben eszméik eredetéről és vezetőjük jelleméről olvashattok. Azért sem lesz ez haszontalan, mert hiszen a nagy októberi szocialista forradalom sikeres terméknek bizonyult, s a politikai piacnak több mint hetven éven át megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A bolsevikok új, kollektív megváltást hirdettek, az Egyesült Államok pedig az egyén, a tehetséges és sikeres ember számára ígért korlátlan lehetőségeket. A világ két részre szakadt. Elkezdődött a huszadik század.

1.2 Diktatúrák és demokráciák

Az államférfiak, akik az első világháborút lezáró békerendszer feltételeinek meghatározása céljából ültek össze, olyan problémákkal találták szemben magukat, amelyek sokkal szélesebb körűek és nehezebben megoldhatók voltak, mint bármi, amivel korábban békecsinálók találkoztak – fogalmazza meg Paul Kennedy. A kontinens a harmincas évekre a diktatórikus próféciák örvényébe került.

De ne szaladjunk ennyire előre! A. J. Baime sziporkázó stílusban megírt sztorijaiból ugyanis egy szeszcsempészeten meggazdagodott család, valamint a Jim Beam felemelkedésének történetét ismerhetitek meg.

Azt javaslom, tekintsétek meg Charlie Chaplin A diktátor című filmjét is, ami tragikus éleslátással fedi fel a diktatúrák működését, s egy sikeres vezér kontúrjait is megrajzolja. A nézegetnivalók között a vezérnek a művészet nyelvén megrajzolt képéről – ahogy hívei és ellenzői látták – is ízelítőt találtok, egy másik sorozat pedig Benito Mussolini felemelkedését és bukását meséli el fényképek segítségével. A náci propagandaplakátok között érdemes lesz megfigyelnetek, mik azok a szimbólumok, képekbe foglalt üzenetek, amelyeket a hatalom nem csak érvényesnek tart magára nézve, de fontosnak és hasznosnak is gondolja, hogy mindezt kijelentse, kommunikálja is önmagáról.

1.3 A harmadik világ

Felipe Fernández-Armesto esszéisztikus, könnyed stílusban világít rá fontos világtörténelmi összefüggésekre. A jelenkor történetecímű munkája ráadásul a hagyományos Európa-centrikus világképünkhöz képest sokrétűbb, más szempontú történelemszemléletet kínál. Mi sem alkalmasabb tehát az úgynevezett „harmadik világ” (az első a Nyugat, a második a totalitárius szocializmus) kialakulásának megismerésére, mint őt olvasnunk. Nem bánik velünk kesztyűs kézzel. Meghökkentően érzékletes példákkal illusztrál olyan fontos világtörténelmi folyamatokat, mint a gyarmatosítás és a gyarmati világ felbomlása.

India azt a folyamatot szemlélteti, amelynek során a huszadik században hivatásos politikusok váltak a világ uraivá – jelenti ki Paul Johnson. Ebbe a gondolati sorba illeszthetők az afrikai rablóból lett pandúrok, gerillákból lett vezérek is. Armesto róluk is ír, Johnson szövegének elolvasásával pedig Gandhi és Nehru politikájához és személyiségéhez kerülhettek közelebb és jobban megismerhetitek a „harmadik világ” eszméjét is.

1.4 Magyarország a két világháború között

Az első világháborús vereség, valamint a belső szociális és nemzetközi feszültségek 1918 őszén drámai változásokat indítottak el Magyarországon. Megszűntek a történeti államkeretek, lezajlott az őszirózsás forradalom, felállt és elbukott a Tanácsköztársaság. Ellenforradalmi hullám, majd román megszállás következett. A gyors és többnyire radikális változásokkal járó fordulatok után tartós, néhány hónapnál hosszabb konszolidációra csak a húszas évek első felében került sor. Az új államberendezkedésről már a kortársak is gyökeresen eltérő véleményeket fogalmaztak meg. Jól látszik ebből is, hogy a Horthy-rendszer értékelése nem egyszerű feladat. Püski Levente Demokrácia és diktatúra között című tanulmánya széles forrásbázis alapján hozza közelebb hozzánk a korszakot, s ad látleletet arról, miként látja ma a történetírás, félmúltunk e máig viták kereszttüzében álló szeletét.

A harcok lezárulta után, világháborús vesztesként Magyarország lakosságának szembe kellett néznie a huszadik századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseményével, a trianoni békeszerződéssel. Az ország vezetésének nem csak a menekültek áradata és a gazdasági összeomlás szakadt a nyakába, meg kellett küzdeni az ország megcsonkításával járó szellemi, illetve infrastrukturális kihívásokkal is. Ablonczy Balázs izgalmas írása a trauma feldolgozásának módozatait, illetve a – részben – ezek eredőjeként születő meseszerű elbeszélések, legendák forrásvidékét igyekszik feltárni.

Horthy Miklós a két világháború közötti magyar történelem meghatározó személyisége. Turbucz Dávid a kormányzóról elnevezett korszakban zajló kultuszteremtés eredményeként létrejött Horthy-kép kialakulását, fejlődését, annak főbb elemeit és funkcióját tekinti át írásában. A Horthy-korszak rítusaiból kínálnak válogatást a korabeli filmhíradók felvételei is. Láthatunk többek közt Horthy névnapja alkalmából rendezett zenés őrségváltást, ellátogathatunk a kormányzóval egy vízipóló mérkőzésre, de bekapcsolódhatunk egy korabeli Szent Jobb-körmenetbe is, vagy hallhatjuk Horthy Miklós kassai beszédét.

2.1 Magyarország a II. világháborúban

Az 1944 márciusában történt német megszállás következtében Magyarország – már addigra is erősen korlátozott önállósága – szinte teljesen odaveszett. A németek bevonulása után kinevezett Sztójay Döme kormánya szinte maradéktalanul kiszolgálta Hitlert. Horthy októberi lemondását követően aztán a Szálasi Ferenc vezette nemzetiszocialista erők kezébe került a hatalom. Mire felállt a nyilaskeresztes rezsim, a szovjet csapatok jócskán benyomultak az ország keleti felére. Magyarország kettős megszállás alá került. Novemberben Hitler parancsba adta a magyar főváros bármi áron való megtartását, a nyugat felé hátráló német és magyar egységek ezért igyekeztek használhatatlanná tenni a stratégiai fontosságú utakat, hidakat, vasútvonalakat. A hatalmi-politikai vákuumban egyre inkább felértékelődött a baloldali pártok, valamint az addig Moszkvában menedéket találó magyar kommunista emigráció szerepe. A kommunisták kezdeti ambíciói Sztálinnak Churchill-lel folytatott tárgyalásai miatt mérséklődtek, s így 1945-ben – látszólag legalábbis – egy parlamentáris kormányzati forma kiépülése kezdődött meg az országban. Gyarmati György Rákosi-monográfiájának fejezete rövid és pontos összefoglalását kínálja e zavaros időszaknak. Ezen a héten Magyarország II. világháborús részvételét, illetve annak következményeit idézzük fel.

2.2 A diktatúra kiépülése Magyarországon (1945–1948)

Szilágyi Ákos: A vállalat

volt ki vallatott vélt vallatottat,
vélt, ki vallott s vallt ki vallatott:
„ki volt a vallatott?” – kivált kivolta
érdekelte volt a vallatóit s kivallottuk
mindent bevallott: vallató volt!
s most már ő vallatott, volt kivallatói
váltak vallatottá, kivált kivoltuk
érdekelte őt: „voltak vallatottak?”
volt a kérdés s a valló vallatók
kivallották kivoltuk: kínvallatók
(kinn vallatók, benn vallatottak)
kivallott javallatuk egy vállalat volt
volt vallatókból, kik felváltva vallatnak
s vallanak

Szilágyi Ákos játékos sorai súlyos tartalmat rejtenek. A költő nyelvtörője a gerincek megroppantását dramatizálja. Az átöltözés, az úgynevezett fordulat éveit, illetve az azt követő idők színjátékát viszi színre. Azokat az éveket, amelyekben eldőlt: a felszabadítóként üdvözölt Vörös Hadsereg valójában megszállóként viselkedik, s ettől a szereptől szándékai szerint az idők végezetéig nem kíván megválni. A világháború után ezért nagyszámú csoportok maradtak képviselet nélkül.  

Hogy lássuk a múltunkat, látnunk kell, hogy látták jelenként azok, akik benne éltek. Simonyi Imre, József Attila-díjas költőnk egy interjúban, amikor azt kérdezték tőle, hogy látja a múltat, a következőt válaszolta: „Nem látom. Mivelhogy elbújhatott valahová. Belém, az idegeimbe, a hátam mögé, Önbe, vagy a világegyetembe? – nem tudom. Csupán annyit tudok, hogy valahol a markát dörzsöli és vigyorog. Önelégülten és sötéten. – Mint aki jelen van.”

A múlt jelen van azokban a sorokban is, amelyeket Rákosi Mátyásnak, a kommunista párt, s – pártállami diktatúráról lévén szó – az ország első emberének címeztek. A levelek megdöbbentő erővel jelenítik meg a korlátlan diktatúra korlátolt képviselőinek mindenhatóságát, illetve a megtévesztő retorika által megvezetett lakosság naivitását. A levelekből jobban megismerhetjük a hatalom és állampolgára viszonyát és közelebb kerülhetünk a hatalomgyakorlás mikéntjéhez is. Tetten érhető továbbá bennük a jog és a törvényesség hatalom részéről való semmibe vétele.

Az irodalom nyelvén a hatalomról, a hatalomhoz szólnak azok a versek is, amelyeket a Munkás, paraszt, értelmiség című antológiából választottam. A Rákosit, Lenint, vagy a nagybetűs Pártot dicsőítő szólamok ma már meglehet, komikus hatást keltenek, de próbáljatok meg belehelyezkedni a hatalom által szorongatott írók, költők helyzetébe. Effélét énekel meg Arany János A walesi bárdok című balladája is. Az olvasmányban található versek is balladisztikusnak tűnhetnek elsőre. Jobb megértésüket Romsics Ignácnak és Gyarmati Györgynek a korszakról írt rövid összefoglalója szolgálja.  

2.3 Sztálin legjobb magyar tanítványa

Kétes érdem, ha valakit Sztálin legjobb magyar tanítványának neveznek. Rákosi Mátyásnak – aki népétől kiérdemelte azért az Igazságtalan Mátyás előnevet is – márpedig Joszip Visszarionovics volt a mestere. Ebben a részben politikai karrierjének legfontosabb pontjait foglaljuk össze. Megemlékezünk a „csengőfrász” éveiről, de foglalkozunk Rákosi tudatosan eszkábált mítoszával is, végül pedig elkerülhetetlen bukását érintjük.

2.4 Olvadás és forradalom – Magyarország 1953 és 1956 között

A már tíz évnél is régebb óta elnyomás alatt élő Magyarország felkelése a Szovjetunióval szemben Dávid és Góliát harcához volt hasonló. A nagypolitika mellett ezúttal a „mezítlábas forradalmat” szeretnénk közelebb hozni hozzátok, korabeli képekkel, videókkal, újságcikkekkel, az eseményeket feldolgozó filmekkel. A forradalom és szabadságharc napjaiban készült – tehát forrásértékű – olvasni- és néznivalók két rövidebb írással egészülnek ki. Balázs Eszter roppant izgalmas tanulmánya a Paris Match című újságban, 1956. november 10-én, Budapesti hősök címmel megjelent riportsorozat nyitóképén szereplő felfegyverezett fiú és egy egészségügyi táskát cipelő, sebhelyes arcú lány történetének felgöngyölítésére vállalkozik. M. Kiss Sándornak a Mansfeld Péter szobrának avatásakor elmondott beszéde pedig a szabadságharc leverését követő megtorlások során kegyetlenül kivégzett gyerekemberre emlékezik.


→Tovább a kurzushoz... 


Utolsó módosítás: 2017. augusztus 30., szerda, 20:58