Állam, jog, szabadság, kötelezettség

→Tovább a kurzushoz... 

Kurzus leírása

A magyar középiskolai tanulmányok során jogi kérdések szinte kizárólag a történelem órák körében, történeti kontextusban, illetve kisebb mértékben állampolgári jogok keretében jelennek meg, ezáltal nem alakul ki egy reális kép a jog jelentéséről, funkciójáról és jellegéről. A megfelelő információ hiánya valamint az amerikai filmek illetve gyorsan terjedő féligazságok alapján gyakran alakul ki hamis kép a jog fogalmáról és a jogászi munkáról, karrierről. Ezt felismerve a kurzus célja általános képet adni a jogról mint komplex, ugyanakkor mindennapi társadalmi jelenségről, és bemutatni legfontosabb jellemzőit, hasznát és területeit. A kurzus során betekintést lehet nyerni a magyar jogi gondolkodásba, a jogtól elválaszthatatlan szakmai terminológia használatába (ami miatt a jogot sokan „száraznak” tartják), megismerhetőek a jog legfontosabb területei és képet kaphatunk a magyar jogászi munkákról.


A kurzus célja tehát kettős: egyrészt használható ismeretet terjeszt, emészthető formában, konkrét példákon keresztül mutatja be a jogot, másrészt az egyszerűsítés mellett nem tagadja el a jog tanulásának és későbbi alkalmazásának nehézségeit, így segíti a kurzust elvégzők felelősebb pályaválasztását.


Ugyanakkor a kurzushoz tartozó heti anyagok számonkérése során a jogászi munkák legfontosabb területeire koncentrál: kritikus gondolkodás, érvelés, megoldásközpontú hozzáállás, lényeglátás, alaposság, önálló információszerzés és alkalmazás. A kurzus sikeres elvégzése ezeket a jogászi munkán kívül is különösen hasznos és a munkaerőpiac által keresett készségeket is fejleszti.


A kurzus elvégzésének javasolt évfolyama: 11. osztálytól.


Bemutató videó



Kurzus készítői és kurzusvezetők


Dr. Spiczmüller Bence

Dr. Spiczmüller Bence vagyok, ügyvédjelölt, az MCC alumnusa. 2012-ben végeztem az ELTE-n, ahol 4 évig a Nemzetközi Jogi Tanszéken voltam demonstrátor és több nemzetközi perbeszédversenyen is indultam. A közjog mellett a magánjog is érdekel, a munkám során polgári joggal, kereskedelmi joggal munkajoggal és versenyjoggal foglalkozom napi szinten.

Erre tekintettel a kurzus során az 1-2. (jogelmélet, nemzetközi jog) és a 6-7. (polgári jog) anyagait fogom javítani, de bármilyen kérdésetek merül fel a kurzussal kapcsolatosan, e-mailen elérhető vagyok.



Dr. Szűcs Ádám Imre

Ádám az MCC alumnusa, a nemzetközi  kapcsolatok és jog szakirányok korábbi hallgatója, valamint elvégezte a Collegium Vezetőképző Programját. Egyetemi tanulmányait az ELTE-ÁJK jogász szakán folytatta, diplomáját 2012-ben szerezte meg. Egyetemi alatt félévig Amszterdamban tanult nemzetközi jogot, később részmunkaidőben a Századvég Alapítvány elemzőjeként dolgozott. Diplomaszerzése után a Külügyminisztériumban helyezkedett el, ahol korábban európai uniós ügyekkel foglalkozott, jelenleg pedig a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár kabinetfőnök-helyettese. Munkája mellett az MCC Nemzetközi  Kapcsolatok szakirányának vezetője.



A kurzus felépítése

A kurzust elsősorban a jog és a jogászi szakmák iránt érdeklődő középiskolásoknak ajánljuk. A kurzus elvégzése előtt, az eredményesebb feladatmegoldásokért az Íráskészség kurzus felvétele erősen javallott. A kurzus hetente egy óra anyagának (videó és kötelező olvasmányok valamint fakultatív kutatás) feldolgozását jelenti, melyet rövid esszé, érvelés vagy kutatási feladat zár.



A számonkérés módja

A kurzus során heti szinten teljesítendő feladatokért összesen 100 pontot lehet összegyűjteni. A kurzus 55 pont (55%) összegyűjtésével sikeres, 85 pont elérésével (85%) kiemelkedően sikeres minősítéssel zárul. A heti feladatok során a feladat nehézségétől függően 10-14 pont szerethető. A pontozási szempontok az alábbiak:

Esszé, érvelés feladatok esetén: megfelelő terjedelem, forma, tagoltság; kulcsfogalmak használata; összefüggések felismerése, logikai felépítettség; árnyaltság, ellenérvek cáfolata, elismerése

Kutatási feladat: helyes találatok, példák; megfelelő forrásmegjelölés. Forrásmegjelölés nélkül vagy hibás forrásmegjelöléssel kevesebb pont jár. A ki- és bemeneti kérdőív hiánytalan kitöltése 2-2 plusz pontot ér a megszerezhető 100 ponton felül. A kurzus részletes ütemezése alább olvasható:


Kurzus tartalma

1. Mi a jog?

A kurzus első órája a legalapvetőbb kérdésre, magának a jognak a meghatározására keresi a választ. Lefekteti, hogy a jog társadalmi jelenség, tehát az emberi közösségektől nem választható el és funkciója a rend fenntartása, az emberek közötti viszonyok szabályozása, a konfliktusok rendezése. Ugyanakkor el is határolja más hasonló társadalmi jelenségektől, mint például az erkölcs vagy vallási előírások, azáltal, hogy bemutatja egyéb, csak a jogra jellemző attribútumait.


2. Állam és jogrendszer

A második óra anyaga enged talán legnagyobb betekintést egyetemi jogelméleti tanulmányokba. A jog fontos és immanens jellemzője, hogy speciális rendszert alkot, melynek fő vonásait, alapelveit, szabályait a jogászoknak el kell sajátítani. A jogrendszer alapvető fogalmainak (nemzetközi és nemzeti jog, állam, jogág, jogterület, tagolás stb.) ismerete a kurzus további óráinak megértése szempontjából is elengedhetetlen.


3. Az állam felépítése – hatalmi ágak

A jog, mint társadalmi jelenség és az egyes jogi normákból összeálló jogrendszer alapvető jellemzőinek megismerése után, a kurzus harmadik órája az állam felépítésére koncentrál. Azt tekinti át, hogy miként épül fel egy modern állam. Természetesen számos, egymástól sok tekintetben eltérő mintát találhatunk erre világszerte, azonban a főbb jellemzők állandóságot mutatnak. Megvizsgáljuk, hogy az államhatalom egyes hatalmi ágai milyen feladatokat látnak el és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.


4. A közigazgatás bemutatása

A történelem kezdete óta állandó jellemzője az emberiségnek, hogy közösségekbe szerveződve él, természetesen időről-időre ennek formái változtak és egyre differenciáltabbá válnak. Már az emberi civilizáció kezdeti formáinál is megfigyelhető volt, hogy az egyéni létezés mellett bizonyos feladatokat a közösség együttesen látott el. A társadalmi viszonyok fejlődésével, összetettebbé válásával folyamatosan alakult ki az a struktúra, amely a közösség életét irányította. A modern államban a közigazgatási rendszer mindenkori feladata a közfeladatok ellátása. A kurzus negyedik részében azzal foglalkozunk, hogy melyek ezek a közfeladatok, amelyeket az állam ellát, ezt milyen struktúrában, milyen eszközökkel valósítja meg.


5. A büntetőjog

Amint azt korábban – a kurzus első óráin – láthattuk, a jog valójában nem más, mint magatartási szabályok összessége, amelyeknek a funkciója a társadalmi együttélés sarokköveinek megteremtése. A kurzus ötödik órájának tárgya a büntetőjog. Megvizsgáljuk, hogy mi a büntetőjog célja egy társadalom működése során, milyen esetekben szükséges a büntetőjog alkalmazása. Miben különböznek büntetőjog keretében szabályozott – tiltott – magatartásformák azoktól, amelyeket más jogágak fednek el. Végül arra is kitérünk, hogy miképp állapítja meg egy bíróság a bűncselekmények elkövetését és ilyen esetekben milyen szankciók alkalmazhatóak.


6. Személyi jogok

A jog fogalma, rendszere, alapjai és a közjog (közigazgatás, büntetőjog) rövid áttekintése után a 6 és 7 leckében a magánjog (polgári jog) két nagy területével a személyiségi jogokkal és a vagyoni jogokkal ismerkedünk meg. Mindkét terület olyan nagy és komplex, hogy az óra terjedelme még csak összefoglalásukra sem biztosítana lehetőséget, ezért mindössze egyes jogintézmények alapjaival, így a jog és cselekvőképességgel, a személyiség általános védelmével és a házasság intézményével foglalkozunk behatóbban.


7. Vagyoni jogok

Az előző óra anyagához hasonlóan és annak folytatásaként röviden említést teszünk 2 vagyonjogi intézményről a szerződési szabadságról és a társasági jog alapjairól. Ezeket a jogintézményeket a joghallgatók is csak későbbi tanulmányaik során sajátítják el behatóan, így az órán csak a lényegi vonásokkal, igaz a már megszokott jogászi alapossággal, foglalkozunk. Kötelező irodalom és érvelési feladat az órához emiatt nem tartozik. Ajánlom azonban Sárközy Tamás professzor rövid videóját, ami egyszerre szól a témáról és kicsit össze is foglalja a kurzus anyagát.

8. A jogászi szakmák áttekintése

Magyarországon jelenleg 8 egyetemen lehet jogi diplomát szerezni, mindenhol „okleveles jogász” szerepel a végzettség megjelöléseként. Azonban amilyen tárgyilagosnak tűnik maga a megnevezés, annyira sokszínű azon munkakörök palettája, amelyet jogász diplomával el lehet látni. Évente kb. 2500 ember szerez jogi diplomát Magyarországon, a kurzus utolsó heti anyagában azt tekintjük át, hogy mit is csinálnak a jogászi szakmák képviselői és milyen klasszikus jogászi munkákat lehet betölteni az egyetem elvégzése után.



→Tovább a kurzushoz... 
Utolsó módosítás: 2017. október 23., hétfő, 17:48