Történelem/Írás

Jelentkezés a november 4-én induló Történelem/Írás kurzusra... 

→Tovább a november 4-én induló Történelem/Írás kurzushoz... 

A szeptember 9-én indult Történelem/Írás kurzust a Kurzusaim menüpont alatt éred el.

A kurzus általános leírása

Ha tartasz az egyetem első évétől, és nem tudod elképzelni, hogyan lehet megírni egy 12–20 oldalas tudományos dolgozatot (ún. szemináriumi dolgozatot) egy adott témában, akkor ez a Te kurzusod. Abban az esetben is bátran ajánljuk ezt a kurzust, ha gondolkozol vagy már el is döntötted, hogy megméretteted magad a történelem OKTV-én. A kurzus keretei között elsajátított tudás és tapasztalatok alapján már rutinosan vághatsz bele az első, önálló kutatáson alapuló egyetemi dolgozatok és az OKTV-re beadandó 20–30 oldal terjedelmű pályamunka megírásába.

A kurzus során a magyar választójog fejlődését fogod vizsgálni, a következő főbb fordulópontok, csomópontok részletesebb elemzésével: a rendi választások, a dualizmus alatti választások, az 1918–20-as választójogi törvények, a Horthy-korszak választásai és szabályozásaik, majd az 1944–1945-ös választások, végül pedig az 1947-es kékcédulás választások. Ugyanakkor mindehhez e kurzus keretei között hozzáférést kapsz az Arcanum felületéhez, mely Magyarország legnagyobb történeti adatbázisa, és benne például a korabeli sajtó zöme néhány kattintással elérhető.

A kurzus e-learning, azaz a kurzushoz kapcsolódó videókra, illetve segédanyagokra támaszkodva, valamint az oktatói visszajelzések alapján önállóan kell hétről hétre elkészítened a beadandókat, amelyekből a kurzus végére egy komoly, önálló problémafelvetésre építő tudományos igényű dolgozat áll majd össze.

A kurzus célja, hogy nyolc hét alatt oktatói segítséggel elsajátítsd, és ezek után magabiztosan alkalmazd a kutatásmódszertan alapjait. Ehhez viszont több időre lesz szükséged. Úgy tervezz, hogy a kurzus átlagosan hetente legalább négy óra ráfordítást igényel.

Ez most valóban soknak tűnhet, de gondolj bele, mennyire hálás leszel magadnak az egyetem első félévében, amiért ezt a tudást nem számos új kihívás, kötelezettség mellett kellett majd elsajátítanod.

A kurzus heti rendszerességű komolyabb munkát kíván meg, hiszen hétről hétre a dolgozat egy-egy újabb (mintegy 1-2 oldalas) fejezetét kell megírni, szakirodalom és források felhasználásával.

 

Bemutató videó

Kurzuskészítő

Dr. Nánay Mihály

Az Óbudai Árpád Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa és a Rubicon Érettségi Mesterkurzus szakmai vezetője. Az Oktatási Hivatalnál tankönyvfejlesztői, illetve a történelem érettségivel kapcsolatos szakértői feladatokat is ellát. Szűkebb kutatási területe a Horthy-korszak, azon belül is Habsburg József főherceg katonai-politikai pályafutása, melyből doktori dolgozatát is írta.

„Aki felvette a kurzust, jól döntött, aki pedig még habozik, az ne habozzon! Nem ígérem, hogy könnyű lesz, de annál hasznosabb, tulajdonképpen kihagyhatatlan. Gyertek! ”

 

Kurzusvezető

Dr. Seres Dániel

Seres Dániel 1991-ben született Budapesten. Ókortörténész, klasszika-filológus és történelemtanár. Az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának kutatója, az NKE NITK Történelem és Társadalom Tanszékének adjunktusa, az az Óbudai Árpád Gimnázium történelemtanára. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte történelem, ógörög és latin szakokon, ugyanitt védte meg doktori értekezését is. Fő kutatási területe az attikai szónoklás - elsősorban Démoszthenész beszédei - a görög felirattan valamint latin szociolingvisztika. Szabadidejében rendszeresen fut (fél)maratonokat és szívesen járja a magyar borvidékeket.

 

A kurzus felépítése

1. Témafelvetés - miért érdekes a választójog?

Egy tudományos munkának akkor van értelme, ha érdeklődésre számot tartó problémáról szól, így a jó témaválasztás minden másnál fontosabb. Az első tanegység során arról tanulunk, hogy mitől lehet jó egy téma, miről érdemes dolgozatot írni. Természetesen a választójog kérdését is megvitatjuk ilyen szempontból. Házi feladatként pedig el kell készíteni a dolgozatunk témafelvetését.

2. Témavázlat és irodalomgyűjtés - mit és hol találunk meg a választójogról?

A második alkalmunk során elmélyedünk az irodalomgyűjtés kérdésében. Megbeszéljük, hogy milyen elsődleges és másodlagos források léteznek, és azokat hol érhetjük el. Emellett pedig végigvesszük a témavázlatot elemeit, különös tekintettel a dolgozat struktúrájára. Házi feladatként természetesen a témavázlatot kell elkészítenünk és egy bőséges irodalomjegyzéket összeállítanunk, amit aztán használhatunk is a későbbi munka során.

3. Ponderálás és numerálás - rendi választások a szakirodalom és egy emlékirat tükrében

A harmadik tanegységgel érkezünk el a dolgozat „tárgyalásához”. Az órán betekintést kapunk a rendi korszak békebeli, akár Jókai regényeiben is megelevenedő választási kérdéseibe, ami kellőképpen gondolatébresztő lesz ahhoz, hogy ennek alapján a dolgozat első tartalmi fejezetét megírjuk. Ehhez természetesen a szakirodalomra és egy választott emlékiratra is szükség lesz.

4. Cenzussal és nyíltan - a dualizmuskor választójoga és vitái, képviselőházi naplók alapján

E tanegység a dualizmuskor választási kérdéseit járja körül, külön hangsúllyal kitérve a korszak végén egyre erőteljesebbé váló választójogi vitákra. Az erről szóló dolgozatfejezet megírása közben pedig a törvények értelmezése mellett bőven lesz lehetőség belepillantani a választási statisztikákba, a korabeli képviselőházi vitákba, vagy éppen a sajtó híradásaiba.

5. Forradalmi választójogok - 1918-20-as választójogi törvények és gyakorlatok

Az ötödik alkalom ugyan csak egy szűk két éves időszakot jár körül, de e két év eseményei annál sűrűbbek: három rendszerváltó fordulat is történt és mindhárom rendszer természetesen hozzányúlt a választójoghoz, választásokhoz is. Az erről szóló dolgozat fejezetünkben a számos jogszabály értelmezése mellett kormányülési jegyzőkönyveket is fel tudunk használni.

6. A nyíltan és titkosan - választójog és választás a Horthy-korszakban

A Horthy-korszak is számos érdekes választójogi kérdést fölvet: nem csak a Bethlen István által rendeleti úton végrehajtott választójogszűkítés, hanem a ’30-as évek végén bevezetett titkos választójog is igen figyelemre méltó. E témát a már eddig megismert források alapján fogjuk körüljárni, majd elkészíteni a dolgozat következő fejezetét.

7. Választások a háború után - az 1944-45-ös választások színe és fonákja

1944-ben és 1945-ben is tartottak egy-egy választást Magyarországon. A ’44. decemberi voksolás még háborús körülmények között zajlott – megvitatjuk minden visszásságát. Az 1945-ös választásokat általában igen demokratikusnak szokták tekinteni és sok tekintetben az is volt, bár néhány kivetni valót itt is találunk. A jogszabályok és a szakirodalom felhasználásával egy újabb, igen izgalmas fejezettel bővülhet dolgozatunk

8. A kékcédulás hadművelet - az 1947-es választójog és választás. Összegzés.

Az utolsó tanegységben a magyar történelem leghírhedtebb választási csalását hozó voksolást, az 1947-es, „kékcédulás” választást tekintjük át. Ehhez az előzetes vitákat hozó pártközi értekezletek jegyzőkönyveit is tanulmányozhatjuk a már ismert forrástípusok (pl. sajtó, nemzetgyűlési napló) mellett. Végül pedig megbeszéljük, hogy mire kell figyelni az összefoglalásnál, hogy aztán elkészüljön a dolgozat utolsó fejezete is és ezzel – ha mindent jól csináltunk – összeálljon dolgozatunk.

Hasznos információk

• Hogyan dolgozd fel az egyes tanegységeket?

  Először mindenképpen nézd meg a videót, és különösen figyelj oda benne az esetleges ajánlásokra (milyen forrást, hol lehet megtalálni, stb.). Ezek után figyelmesen olvasd el a heti házi feladatot, mely általában egy-egy fejezet megírása. Itt szerepelnek a pontos kritériumok is, hogy melyik tanegységhez milyen fajta forrásokat és szakirodalmat várunk el. Ezek után a házi feladatnak megfelelően keresd meg az adott forrást / forrásokat és szakirodalmat a megadott teljes, kötelező és ajánlott irodalomlistában. Keresd meg bennünk a témához leginkább kötődő fontos részeket, és olvasd el őket alaposan. Ezután a videóban hallottak, valamint olvasottak alapján írd meg az 1-2 oldalas esszét, és közben figyelj a pontos hivatkozásra!

• Hogyan épül fel a kurzus?

  A kurzus nyolc tanegységből áll, melyek célja egy tudományos (igényű) dolgozat megírása. Ehhez a házi feladat hétről hétre a dolgozat egy-egy fejezetének elkészítése. Az első két tanegység módszertani jellegű bevezető, alapozás (témaválasztás, szakirodalom, források, témavázlat, stb.), míg a továbbiak a dolgozat témájának (választás és választójog Magyarországon a 19 – 20. században) kifejtése, minden esetben a feldolgozáshoz adott tanácsokkal együtt.

• Hogyan történik az értékelés?

  • a 8 tanegység után leadott 1-1 fejezetért maximálisan 10-10 pont kapható, tehát összesen 80 pont.

    • a 10 pontot 5 tartalmi és 5 formai (hivatkozások, megfogalmazás) pontra megosztva adjuk

  • az utolsó tanegység után az összeillesztett, letisztázott dolgozat összegző értékelése után újabb 20 pont jár

    • az összegző pontok esetében is tartalmi (max 10) és formai (max 10) részre osztjuk a pontokat

  • ponthatárok ( a megszerezhető 100 pontból):

    • 80 pont fölött kiválóan teljesített

    • 50 pont fölött teljesített

• Természetesen a Te visszajelzéseidre, véleményedre is kíváncsiak vagyunk, így kérjük, hogy töltsd ki a kurzus kezdetén és végén található kérdőíveket! A bemeneti és kimeneti kérdőív kitöltéséért 2-2 pontot kaphatsz.

• Ha egy óráról lemaradnál…

  Ebben az esetben mindenképp egyeztess a kurzusvezető tanárral a tortenelem-iras@mcc.hu címen, hogyan tudod pótolni a hiányzó részt!

Jelentkezés a november 4-én induló Történelem/Írás kurzusra... 

→Tovább a november 4-én induló Történelem/Írás kurzushoz... 

A szeptember 9-én indult Történelem/Írás kurzust a Kurzusaim menüpont alatt éred el.