Történelem/Írás

Jelentkezés az április 1-én induló Történelem/Írás kurzusra... 

→Tovább az április 1-én induló Történelem/Írás kurzushoz... 

A február 5-én indult Történelem/Írás kurzust a Kurzusaim menüponton keresztül tudod elérni.


Jelentkezés: a kurzus – tekintettel az elvárt minőségi munkára és a folyamatos tanári visszajelzésekre – 20 fős létszámkorlát mellett működik. A jelentkezés során előnyben részesítjük a 11–12. évfolyamos diákokat, illetve azokat, akik a -Modern kori történelem 1. és/vagy 2. kurzus(ok)at korábban már elvégezték, végső soron a jelentkezés időrendje is dönthet. Amennyiben a fenti kritériumoknak nem felelnél meg, akkor is jelentkezz, hiszen ezeket a szempontokat csak túljelentkezés esetén vesszük figyelembe. Minden esetben küldünk visszajelzést arról, hogy bekerültél-e a kurzusra.

A kurzus általános leírása

Ha tartasz az egyetem első évétől, és nem tudod elképzelni, hogyan lehet megírni egy 12–20 oldalas tudományos dolgozatot (ún. szemináriumi dolgozatot) egy adott témában, akkor ez a Te kurzusod. Abban az esetben is bátran ajánljuk ezt a kurzust, ha gondolkozol vagy már el is döntötted, hogy megméretteted magad a történelem OKTV-én. A kurzus keretei között elsajátított tudás és tapasztalatok alapján már rutinosan vághatsz bele az első, önálló kutatáson alapuló egyetemi dolgozatok és az OKTV-re beadandó 20–30 oldal terjedelmű pályamunka megírásába.

A kurzus során a magyar választójog fejlődését fogod vizsgálni, a következő főbb fordulópontok, csomópontok részletesebb elemzésével: a rendi választások, a dualizmus alatti választások, az 1918–20-as választójogi törvények, a Horthy-korszak választásai és szabályozásaik, majd az 1944–1945-ös választások, végül pedig az 1947-es kékcédulás választások. Ugyanakkor mindehhez e kurzus keretei között hozzáférést kapsz az Arcanum felületéhez, mely Magyarország legnagyobb történeti adatbázisa, és benne például a korabeli sajtó zöme néhány kattintással elérhető.

A kurzus e-learning, azaz a kurzushoz kapcsolódó videókra, illetve segédanyagokra támaszkodva, valamint az oktatói visszajelzések alapján önállóan kell hétről hétre elkészítened a beadandókat, amelyekből a kurzus végére egy komoly, önálló problémafelvetésre építő tudományos igényű dolgozat áll majd össze.

A kurzus célja, hogy nyolc hét alatt oktatói segítséggel elsajátítsd, és ezek után magabiztosan alkalmazd a kutatásmódszertan alapjait. Ehhez viszont több időre lesz szükséged. Úgy tervezz, hogy a kurzus átlagosan hetente legalább négy óra ráfordítást igényel.

Ez most valóban soknak tűnhet, de gondolj bele, mennyire hálás leszel magadnak az egyetem első félévében, amiért ezt a tudást nem számos új kihívás, kötelezettség mellett kellett majd elsajátítanod.

A kurzus heti rendszerességű komolyabb munkát kíván meg, hiszen hétről hétre a dolgozat egy-egy újabb (mintegy 1-2 oldalas) fejezetét kell megírni, szakirodalom és források felhasználásával.

 


Bemutató videó

Kurzuskészítő

Dr. Nánay Mihály

Dr. Nánay Mihály

Az Óbudai Árpád Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa és a Rubicon Érettségi Mesterkurzus szakmai vezetője. Az Oktatási Hivatalnál tankönyvfejlesztői, illetve a történelem érettségivel kapcsolatos szakértői feladatokat is ellát. Szűkebb kutatási területe a Horthy-korszak, azon belül is Habsburg József főherceg katonai-politikai pályafutása, melyből doktori dolgozatát is írta.

„Aki felvette a kurzust, jól döntött, aki pedig még habozik, az ne habozzon! Nem ígérem, hogy könnyű lesz, de annál hasznosabb, tulajdonképpen kihagyhatatlan. Gyertek!

 

Kurzusvezető

Seres Dániel

Seres Dániel

Seres Dániel 1991-ben született Budapesten. Ókortörténész, történelemtanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem és klasszika-filológia szakokon szerzett diplomát. Jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorvárományosa, az Óbudai Árpád Gimnázium történelemtanára, a Kodolányi János Egyetem Történelem Tanszékének óraadója. Fő kutatási területe az attikai szónoklás, elsősorban Démoszthenész beszédei. Publikációi az Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, az Antik Tanulmányok, a Graeco-Latina Brunensia, a Hungarian Polis Studies, Supplementa MHNH, az Ókor és a Vallástudományi Szemle hasábjain, köteteiben jelentek meg. Tagja több szakmai társaságnak: 2015-től az Ókortudományi Társaságnak, 2018-tól az Association Internationale d’Épigraphie Grecque et Latine-nek, 2020-tól az International Council of Museums-nak, 2021-től pedig a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének. Szabadidejében szívesen túrázik, kerékpározik, járja a magyar borvidékeket és bridzsel.

 

A kurzus felépítése

1. Témafelvetés - miért érdekes a választójog?

Egy tudományos munkának akkor van értelme, ha érdeklődésre számot tartó problémáról szól, így a jó témaválasztás minden másnál fontosabb. Az első tanegység során arról tanulunk, hogy mitől lehet jó egy téma, miről érdemes dolgozatot írni. Természetesen a választójog kérdését is megvitatjuk ilyen szempontból. Házi feladatként pedig el kell készíteni a dolgozatunk témafelvetését.

2. Témavázlat és irodalomgyűjtés - mit és hol találunk meg a választójogról?

A második alkalmunk során elmélyedünk az irodalomgyűjtés kérdésében. Megbeszéljük, hogy milyen elsődleges és másodlagos források léteznek, és azokat hol érhetjük el. Emellett pedig végigvesszük a témavázlatot elemeit, különös tekintettel a dolgozat struktúrájára. Házi feladatként természetesen a témavázlatot kell elkészítenünk és egy bőséges irodalomjegyzéket összeállítanunk, amit aztán használhatunk is a későbbi munka során.

3. Ponderálás és numerálás - rendi választások a szakirodalom és egy emlékirat tükrében

A harmadik tanegységgel érkezünk el a dolgozat „tárgyalásához”. Az órán betekintést kapunk a rendi korszak békebeli, akár Jókai regényeiben is megelevenedő választási kérdéseibe, ami kellőképpen gondolatébresztő lesz ahhoz, hogy ennek alapján a dolgozat első tartalmi fejezetét megírjuk. Ehhez természetesen a szakirodalomra és egy választott emlékiratra is szükség lesz.

4. Cenzussal és nyíltan - a dualizmuskor választójoga és vitái, képviselőházi naplók alapján

E tanegység a dualizmuskor választási kérdéseit járja körül, külön hangsúllyal kitérve a korszak végén egyre erőteljesebbé váló választójogi vitákra. Az erről szóló dolgozatfejezet megírása közben pedig a törvények értelmezése mellett bőven lesz lehetőség belepillantani a választási statisztikákba, a korabeli képviselőházi vitákba, vagy éppen a sajtó híradásaiba.

5. Forradalmi választójogok - 1918-20-as választójogi törvények és gyakorlatok

Az ötödik alkalom ugyan csak egy szűk két éves időszakot jár körül, de e két év eseményei annál sűrűbbek: három rendszerváltó fordulat is történt és mindhárom rendszer természetesen hozzányúlt a választójoghoz, választásokhoz is. Az erről szóló dolgozat fejezetünkben a számos jogszabály értelmezése mellett kormányülési jegyzőkönyveket is fel tudunk használni.

6. A nyíltan és titkosan - választójog és választás a Horthy-korszakban

A Horthy-korszak is számos érdekes választójogi kérdést fölvet: nem csak a Bethlen István által rendeleti úton végrehajtott választójogszűkítés, hanem a ’30-as évek végén bevezetett titkos választójog is igen figyelemre méltó. E témát a már eddig megismert források alapján fogjuk körüljárni, majd elkészíteni a dolgozat következő fejezetét.

7. Választások a háború után - az 1944-45-ös választások színe és fonákja

1944-ben és 1945-ben is tartottak egy-egy választást Magyarországon. A ’44. decemberi voksolás még háborús körülmények között zajlott – megvitatjuk minden visszásságát. Az 1945-ös választásokat általában igen demokratikusnak szokták tekinteni és sok tekintetben az is volt, bár néhány kivetni valót itt is találunk. A jogszabályok és a szakirodalom felhasználásával egy újabb, igen izgalmas fejezettel bővülhet dolgozatunk

8. A kékcédulás hadművelet - az 1947-es választójog és választás. Összegzés.

Az utolsó tanegységben a magyar történelem leghírhedtebb választási csalását hozó voksolást, az 1947-es, „kékcédulás” választást tekintjük át. Ehhez az előzetes vitákat hozó pártközi értekezletek jegyzőkönyveit is tanulmányozhatjuk a már ismert forrástípusok (pl. sajtó, nemzetgyűlési napló) mellett. Végül pedig megbeszéljük, hogy mire kell figyelni az összefoglalásnál, hogy aztán elkészüljön a dolgozat utolsó fejezete is és ezzel – ha mindent jól csináltunk – összeálljon dolgozatunk.

Hasznos információk

  • Hogyan dolgozd fel az egyes tanegységeket?

    Először mindenképpen nézd meg a videót, és különösen figyelj oda benne az esetleges ajánlásokra (milyen forrást, hol lehet megtalálni, stb.). Ezek után figyelmesen olvasd el a heti házi feladatot, mely általában egy-egy fejezet megírása. Itt szerepelnek a pontos kritériumok is, hogy melyik tanegységhez milyen fajta forrásokat és szakirodalmat várunk el. Ezek után a házi feladatnak megfelelően keresd meg az adott forrást / forrásokat és szakirodalmat a megadott teljes, kötelező és ajánlott irodalomlistában. Keresd meg bennünk a témához leginkább kötődő fontos részeket, és olvasd el őket alaposan. Ezután a videóban hallottak, valamint olvasottak alapján írd meg az 1-2 oldalas esszét, és közben figyelj a pontos hivatkozásra!

  • Hogyan épül fel a kurzus?

    A kurzus nyolc tanegységből áll, melyek célja egy tudományos (igényű) dolgozat megírása. Ehhez a házi feladat hétről hétre a dolgozat egy-egy fejezetének elkészítése. Az első két tanegység módszertani jellegű bevezető, alapozás (témaválasztás, szakirodalom, források, témavázlat, stb.), míg a továbbiak a dolgozat témájának (választás és választójog Magyarországon a 19 – 20. században) kifejtése, minden esetben a feldolgozáshoz adott tanácsokkal együtt.

  • Hogyan történik az értékelés?

    • a 8 tanegység után leadott 1-1 fejezetért maximálisan 10-10 pont kapható, tehát összesen 80 pont.

      • a 10 pontot 5 tartalmi és 5 formai (hivatkozások, megfogalmazás) pontra megosztva adjuk

    • az utolsó tanegység után az összeillesztett, letisztázott dolgozat összegző értékelése után újabb 20 pont jár

      • az összegző pontok esetében is tartalmi (max 10) és formai (max 10) részre osztjuk a pontokat

    • ponthatárok ( a megszerezhető 100 pontból):

      • 80 pont fölött kiválóan teljesített

      • 50 pont fölött teljesített

  • Természetesen a Te visszajelzéseidre, véleményedre is kíváncsiak vagyunk, így kérjük, hogy töltsd ki a kurzus kezdetén és végén található kérdőíveket! A bemeneti és kimeneti kérdőív kitöltéséért 2-2 pontot kaphatsz.

  • Ha egy óráról lemaradnál…

    Ebben az esetben mindenképp egyeztess a kurzusvezető tanárral a tortenelem-iras@mcc.hu címen, hogyan tudod pótolni a hiányzó részt!

Jelentkezés: a kurzus – tekintettel az elvárt minőségi munkára és a folyamatos tanári visszajelzésekre – 20 fős létszámkorlát mellett működik. A jelentkezés során előnyben részesítjük a 11–12. évfolyamos diákokat, illetve azokat, akik a -Modern kori történelem 1. és/vagy 2. kurzus(ok)at korábban már elvégezték, végső soron a jelentkezés időrendje is dönthet. Amennyiben a fenti kritériumoknak nem felelnél meg, akkor is jelentkezz, hiszen ezeket a szempontokat csak túljelentkezés esetén vesszük figyelembe. Minden esetben küldünk visszajelzést arról, hogy bekerültél-e a kurzusra.

Jelentkezés az április 1-én induló Történelem/Írás kurzusra... 

→Tovább az április 1-én induló Történelem/Írás kurzushoz... 

A február 5-én indult Történelem/Írás kurzust a Kurzusaim menüponton keresztül tudod elérni.