Történelem/Írás

→Tovább a november 1-én indult Történelem/Írás kurzushoz... 


Jelentkezés: a kurzus – tekintettel az elvárt minőségi munkára és a folyamatos tanári visszajelzésekre – 20 fős létszámkorlát mellett működik. A jelentkezés során előnyben részesítjük a 11–12. évfolyamos diákokat, illetve azokat, akik a -Modern kori történelem 1. és/vagy 2. kurzus(ok)at korábban már elvégezték, végső soron a jelentkezés időrendje is dönthet. Amennyiben a fenti kritériumoknak nem felelnél meg, akkor is jelentkezz, hiszen ezeket a szempontokat csak túljelentkezés esetén vesszük figyelembe. Minden esetben küldünk visszajelzést arról, hogy bekerültél-e a kurzusra.

A kurzus általános leírása

Ha ezt a kurzust választod, megtanulhatod, hogyan kell megírni egy tudományos (igényű) dolgozatot. Már a középiskolai tanulmányaid során (pl. OKTV dolgozat leadásakor vagy Társadalomismeret érettségin) tudod hasznosítani az itt látottakat, de egyetemen sem kerülheted el a leadandókat, szemináriumi dolgozatokat és természetesen a szakdolgozatot sem. A kurzus során lépésről lépésre haladva állítjuk össze a dolgozatot, megbeszélve a jó téma kritériumait és a témafelvetés fontosságát, elmélyedve az irodalomgyűjtés és hivatkozás szabályaiban. Természetesen a dolgozathoz egy jó témát is kell találnunk, hiszen a „puding próbája az evés”. Így a magyarországi választójog és választások történetét tekintjük át a 19–20. században – így tehát a kurzus nem csak hasznos (dolgozatírás), hanem reményeink szerint érdekes is lesz. Ennek során gondunk lesz rá, hogy különböző típusú forrásokat (emlékiratok, képviselőházi beszédek, statisztikai adatsorok, korabeli sajtócikkek, kormányülési jegyzőkönyvek, stb.) használjunk fel.

A kurzus heti rendszerességű komolyabb munkát kíván meg, hiszen hétről hétre a dolgozat egy-egy újabb (mintegy 1-2 oldalas) fejezetét kell megírni, szakirodalom és források felhasználásával. Ugyanakkor mindehhez e kurzus keretei között hozzáférést kapsz az Arcanum felületéhez, mely Magyarország legnagyobb történeti adatbázisa, és benne például a korabeli sajtó zöme néhány kattintással elérhető.

 


Bemutató videó

Kurzuskészítő

Dr. Nánay Mihály

Dr. Nánay Mihály

Az Óbudai Árpád Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa és a Rubicon Érettségi Mesterkurzus szakmai vezetője. Az Oktatási Hivatalnál tankönyvfejlesztői, illetve a történelem érettségivel kapcsolatos szakértői feladatokat is ellát. Szűkebb kutatási területe a Horthy-korszak, azon belül is Habsburg József főherceg katonai-politikai pályafutása, melyből doktori dolgozatát is írta.

„Aki felvette a kurzust, jól döntött, aki pedig még habozik, az ne habozzon! Nem ígérem, hogy könnyű lesz, de annál hasznosabb, tulajdonképpen kihagyhatatlan. Gyertek!

 

Kurzusvezető

Seres Dániel

Seres Dániel

Seres Dániel 1991-ben született Budapesten. Ókortörténész, történelemtanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem és klasszika-filológia szakokon szerzett diplomát. Jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorvárományosa, az Óbudai Árpád Gimnázium történelemtanára, a Kodolányi János Egyetem Történelem Tanszékének óraadója. Fő kutatási területe az attikai szónoklás, elsősorban Démoszthenész beszédei. Publikációi az Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, az Antik Tanulmányok, a Graeco-Latina Brunensia, a Hungarian Polis Studies, Supplementa MHNH, az Ókor és a Vallástudományi Szemle hasábjain, köteteiben jelentek meg. Tagja több szakmai társaságnak: 2015-től az Ókortudományi Társaságnak, 2018-tól az Association Internationale d’Épigraphie Grecque et Latine-nek, 2020-tól az International Council of Museums-nak, 2021-től pedig a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének. Szabadidejében szívesen túrázik, kerékpározik, járja a magyar borvidékeket és bridzsel.

 

A kurzus felépítése

1. Témafelvetés - miért érdekes a választójog?

Egy tudományos munkának akkor van értelme, ha érdeklődésre számot tartó problémáról szól, így a jó témaválasztás minden másnál fontosabb. Az első tanegység során arról tanulunk, hogy mitől lehet jó egy téma, miről érdemes dolgozatot írni. Természetesen a választójog kérdését is megvitatjuk ilyen szempontból. Házi feladatként pedig el kell készíteni a dolgozatunk témafelvetését.

2. Témavázlat és irodalomgyűjtés - mit és hol találunk meg a választójogról?

A második alkalmunk során elmélyedünk az irodalomgyűjtés kérdésében. Megbeszéljük, hogy milyen elsődleges és másodlagos források léteznek, és azokat hol érhetjük el. Emellett pedig végigvesszük a témavázlatot elemeit, különös tekintettel a dolgozat struktúrájára. Házi feladatként természetesen a témavázlatot kell elkészítenünk és egy bőséges irodalomjegyzéket összeállítanunk, amit aztán használhatunk is a későbbi munka során.

3. Ponderálás és numerálás - rendi választások a szakirodalom és egy emlékirat tükrében

A harmadik tanegységgel érkezünk el a dolgozat „tárgyalásához”. Az órán betekintést kapunk a rendi korszak békebeli, akár Jókai regényeiben is megelevenedő választási kérdéseibe, ami kellőképpen gondolatébresztő lesz ahhoz, hogy ennek alapján a dolgozat első tartalmi fejezetét megírjuk. Ehhez természetesen a szakirodalomra és egy választott emlékiratra is szükség lesz.

4. Cenzussal és nyíltan - a dualizmuskor választójoga és vitái, képviselőházi naplók alapján

E tanegység a dualizmuskor választási kérdéseit járja körül, külön hangsúllyal kitérve a korszak végén egyre erőteljesebbé váló választójogi vitákra. Az erről szóló dolgozatfejezet megírása közben pedig a törvények értelmezése mellett bőven lesz lehetőség belepillantani a választási statisztikákba, a korabeli képviselőházi vitákba, vagy éppen a sajtó híradásaiba.

5. Forradalmi választójogok - 1918-20-as választójogi törvények és gyakorlatok

Az ötödik alkalom ugyan csak egy szűk két éves időszakot jár körül, de e két év eseményei annál sűrűbbek: három rendszerváltó fordulat is történt és mindhárom rendszer természetesen hozzányúlt a választójoghoz, választásokhoz is. Az erről szóló dolgozat fejezetünkben a számos jogszabály értelmezése mellett kormányülési jegyzőkönyveket is fel tudunk használni.

6. A nyíltan és titkosan - választójog és választás a Horthy-korszakban

A Horthy-korszak is számos érdekes választójogi kérdést fölvet: nem csak a Bethlen István által rendeleti úton végrehajtott választójogszűkítés, hanem a ’30-as évek végén bevezetett titkos választójog is igen figyelemre méltó. E témát a már eddig megismert források alapján fogjuk körüljárni, majd elkészíteni a dolgozat következő fejezetét.

7. Választások a háború után - az 1944-45-ös választások színe és fonákja

1944-ben és 1945-ben is tartottak egy-egy választást Magyarországon. A ’44. decemberi voksolás még háborús körülmények között zajlott – megvitatjuk minden visszásságát. Az 1945-ös választásokat általában igen demokratikusnak szokták tekinteni és sok tekintetben az is volt, bár néhány kivetni valót itt is találunk. A jogszabályok és a szakirodalom felhasználásával egy újabb, igen izgalmas fejezettel bővülhet dolgozatunk

8. A kékcédulás hadművelet - az 1947-es választójog és választás. Összegzés.

Az utolsó tanegységben a magyar történelem leghírhedtebb választási csalását hozó voksolást, az 1947-es, „kékcédulás” választást tekintjük át. Ehhez az előzetes vitákat hozó pártközi értekezletek jegyzőkönyveit is tanulmányozhatjuk a már ismert forrástípusok (pl. sajtó, nemzetgyűlési napló) mellett. Végül pedig megbeszéljük, hogy mire kell figyelni az összefoglalásnál, hogy aztán elkészüljön a dolgozat utolsó fejezete is és ezzel – ha mindent jól csináltunk – összeálljon dolgozatunk.

Hasznos információk

  • Hogyan dolgozd fel az egyes tanegységeket?

    Először mindenképpen nézd meg a videót, és különösen figyelj oda benne az esetleges ajánlásokra (milyen forrást, hol lehet megtalálni, stb.). Ezek után figyelmesen olvasd el a heti házi feladatot, mely általában egy-egy fejezet megírása. Itt szerepelnek a pontos kritériumok is, hogy melyik tanegységhez milyen fajta forrásokat és szakirodalmat várunk el. Ezek után a házi feladatnak megfelelően keresd meg az adott forrást / forrásokat és szakirodalmat a megadott teljes, kötelező és ajánlott irodalomlistában. Keresd meg bennünk a témához leginkább kötődő fontos részeket, és olvasd el őket alaposan. Ezután a videóban hallottak, valamint olvasottak alapján írd meg az 1-2 oldalas esszét, és közben figyelj a pontos hivatkozásra!

  • Hogyan épül fel a kurzus?

    A kurzus nyolc tanegységből áll, melyek célja egy tudományos (igényű) dolgozat megírása. Ehhez a házi feladat hétről hétre a dolgozat egy-egy fejezetének elkészítése. Az első két tanegység módszertani jellegű bevezető, alapozás (témaválasztás, szakirodalom, források, témavázlat, stb.), míg a továbbiak a dolgozat témájának (választás és választójog Magyarországon a 19 – 20. században) kifejtése, minden esetben a feldolgozáshoz adott tanácsokkal együtt.

  • Hogyan történik az értékelés?

    • a 8 tanegység után leadott 1-1 fejezetért maximálisan 10-10 pont kapható, tehát összesen 80 pont.

      • a 10 pontot 5 tartalmi és 5 formai (hivatkozások, megfogalmazás) pontra megosztva adjuk

    • az utolsó tanegység után az összeillesztett, letisztázott dolgozat összegző értékelése után újabb 20 pont jár

      • az összegző pontok esetében is tartalmi (max 10) és formai (max 10) részre osztjuk a pontokat

    • ponthatárok ( a megszerezhető 100 pontból):

      • 80 pont fölött kiválóan teljesített

      • 50 pont fölött teljesített

  • Természetesen a Te visszajelzéseidre, véleményedre is kíváncsiak vagyunk, így kérjük, hogy töltsd ki a kurzus kezdetén és végén található kérdőíveket! A bemeneti és kimeneti kérdőív kitöltéséért 2-2 pontot kaphatsz.

  • Ha egy óráról lemaradnál…

    Ebben az esetben mindenképp egyeztess a kurzusvezető tanárral a tortenelem-iras@mcc.hu címen, hogyan tudod pótolni a hiányzó részt!

Jelentkezés: a kurzus – tekintettel az elvárt minőségi munkára és a folyamatos tanári visszajelzésekre – 20 fős létszámkorlát mellett működik. A jelentkezés során előnyben részesítjük a 11–12. évfolyamos diákokat, illetve azokat, akik a -Modern kori történelem 1. és/vagy 2. kurzus(ok)at korábban már elvégezték, végső soron a jelentkezés időrendje is dönthet. Amennyiben a fenti kritériumoknak nem felelnél meg, akkor is jelentkezz, hiszen ezeket a szempontokat csak túljelentkezés esetén vesszük figyelembe. Minden esetben küldünk visszajelzést arról, hogy bekerültél-e a kurzusra.

→Tovább a november 1-én indult Történelem/Írás kurzushoz...