Társadalmi tanulmányok I.
Kurzus leírása
A társadalomtudományok az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkoznak. Ebbe a vizsgálati körbe tartoznak a következő tudományterületek: a szociológia, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, a pszichológia, a történettudomány, a művészettörténet, a vallástudomány, a néprajz és a kulturális antropológia, az irodalomtudomány és a nyelvészet.
A félév során az ember és társadalom viszonyával foglalkozunk, és e tudományterületek különböző megközelítési módjaiba kaphattok betekintést.
A kurzus ajánlott felvétele: 9-10. évfolyam
Bevezető előadás
A bevezető előadás célja, hogy eligazítson benneteket a Társadalomtudományok MCC-kurzus tananyagában, és betekintést nyújtson abba, mivel fogtok foglalkozni e képzés keretében az elkövetkező félévben.
Kurzus készítői
Dr. Veszelszki Ágnes (1982) nyelvész és közgazdász. Szülővárosában, Kiskunhalason, a Bibó István Gimnáziumban érettségizett. Magyar–német szakos bölcsész és tanári diplomáját az ELTE BTK-n szerezte, ugyanitt doktorált nyelvészetből. 2016 szeptemberéig az ELTE, azóta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Emellett az MCC Juniorképzésében is tanít, a Kommunikáció: internet és média kutatóműhely vezetője, továbbá könyveket szerkeszt és lektorál. Elsődlegesen a digitális kommunikáció nyelvészeti szempontú vizsgálatával foglalkozik, de hasznosítja a közgazdasági végzettségét, többek között az üzleti kommunikáció és a tárgyalástechnika oktatásában. Netszótár-szerkesztő, cikkei jelentek meg többek között az internetes nyelvhasználatról, a slam poetryről és a mémekről. Honlapja:
Huszárik Ildikó magyar–orosz szakos tanár, 2016-ig a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium igazgatója. Jelenleg távoktatással és oktatási tanácsadással foglalkozik, e témákban publikál. Mindennapi orosz címmel nyelvoktató Facebook-oldalt vezet. Honlapja: vhildi.hu
Kurzusvezető
Iglódi Anna 1991-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán szociológia szakon szerezte alapszintű diplomáját, majd tanulmányait Hollandiában, a Tilburg University Victimology and Criminal Justice képzésén folytatta, itt szerzett mesterdiplomát. 2017-2021 között a Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának koordinátora volt, előtte az Oktatási Hivatalnál dolgozott egy felsőoktatás-fejlesztéssel foglalkozó projektben. A Társadalmi tanulmányok kurzust 2020. szeptembere óta vezeti, 2022. nyarán átdolgozta a feladatokat és frissítette a kötelező és ajánlott irodalmakat.
Kedves MCC KP TT-s Diákok!
Nagy örömmel látunk hozzá a Veletek való féléves közös munkához – ám hogy ez a munka sikeres, gördülékeny és valóban hatékony legyen, van néhány általános, előzetes tanácsunk a beadandó feladataitokkal kapcsolatban.
Kérünk Titeket, hogy minden munkán tüntessétek fel a nevetek és a munka címét. A leadott fájlok címe – a fájltípustól függetlenül – a következő sablont kövesse: egység száma_cím_név, például: 1.4_kortars_KissMatyas vagy 2.3_netfuggo_NagyNora. Ügyeljetek az igényes szövegmegformázásra is, hiszen a forma is üzenetet hordoz (javasoljuk a 12 pontos Times New Roman betűtípus használatát, sorkizárt elrendezéssel, automatikus elválasztással).
Nagyon fontos a plágium, vagyis a hivatkozás nélküli másolás elkerülése. Ezt a pontszámokban is érvényesítjük: a felfedezett, hivatkozás nélküli, tehát szerzői jogot sértő másolás nulla pontos feladatrészt eredményez. A munkáitokhoz természetesen használhattok internetes vagy nyomtatott forrásokat, de csak akkor, ha a forrásokat feltüntetitek, hivatkoztok rájuk (nyomtatott anyagnál: a szerző neve, a könyv/cikk címe, a kiadás helye, a kiadó és a megjelenési év; internetes anyagnál pedig a szerző neve – ha ismert, az anyag címe, a link és a letöltés dátuma szerepeljen). Emellett ügyeljetek a forráskritikára: csak megbízható anyagokat használjatok. Ha a feladatban a saját véleményeteket kérjük, ne netes fórumokról másoljátok ki mások gondolatait – törekedjetek az önálló gondolkodásra, hiszen ennek révén fejlődtök ténylegesen, és lehettek igazi MCC KP-sok.
Ajánlunk néhány linket az egyes szövegtípusokhoz, ezeket használjátok nyugodtan: esszé [http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=164], médiaműfajok [eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/5947], vázlattípusok [http://1080plus.com/8Vt1sQWPTAA.video].
Köszönjük az együttműködéseteket. Ha a félév folyamán bármilyen kérdésetek lenne, keressetek minket a Moodle-ben megadott elérhetőségeken.
Örömteli és tanulságos TT-s heteket kívánunk Nektek,
Veszelszki Ágnes tananyagfelelős és Huszárik Ildikó javítótanár
A számonkérés módja
A társadalomtudományi kurzus négy nagy tematikus egységből áll, és kétszer nyolc hétig tart. A programhoz minden héten tartozik egy-két hosszabb-rövidebb kötelező olvasmány, illetve – hogy egy-egy titeket mélyebben érdeklő témának alaposabban is utána tudjatok járni – ajánlott olvasmányokat és továbbvezető linkeket is megadtunk. A kötelező olvasmány ismerete szükséges a heti feladat elkészítéséhez, az ajánlott szövegek további segítséget adnak ebben.
Minden héten más-más jellegű feladatot kaptok. Szerepelnek a teendők között gyűjtő és tesztfeladatok is, de a hangsúlyt az érvelő típusú esszék készítésére helyeztük, egyrészt a társadalomtudományi kutatások jellege miatt, másrészt az érvelő szövegek megírásával biztos alapokat szerezhettek az érettségi vizsga ilyen jellegű feladatának megoldásához. Továbbá ez a feladattípus elősegíti az egyetemi tanulmányaitokra való felkészülést is.
A kurzus teljesítését két szint szerint értékeljük: ha elvégzitek a kurzust, a „teljesítette” vagy a „kiválóan teljesítette” minősítést kaphatjátok meg. A félév során összesen 100 + 100 pontot lehet összegyűjteni különböző feladatokkal. Minden héten 12 vagy 14 pontot tudtok szerezni. A kurzusrész végén egy-egy heti feladatot (12 vagy 14 pontot) lehet a 8. és 16. héten pótolni – ha valami miatt elmulasztottátok ezek elkészítését. A két nyolchetes egység elején és végén önreflexióra lehetőséget adó kérdőívet tölthettek ki, ezzel összesen négy-négy pontot lehet összegyűjteni. Tehát kurzusrészenként összesen 100-100 pontot (és 4-4 pluszpontot) kaphattok.
A kurzusrészek teljesítéséhez 80 pont szükséges. A kiválóan megfelelt minősítést a 95 pont felett összegyűjtő diákok kaphatják meg.
Kurzus tartalma
1. KORTÁRS MŰVÉSZETEK ÉRTELMEZÉSE, SZEREPE
1.1. Kortárs művészetek értelmezése, szerepe
Az egyik kortárs képzőművész – arra kérdésre, mi jellemzi leginkább napjaink képzőművészetét – ezt válaszolta: a képzőművészet „ma leginkább minden, ami tumblr…”. A kortárs művészet a jelenkorban létrehozott művészeti alkotásokat jelenti, jelenleg a posztmodern (vagy az azutáni) művészeti korszakot éljük.
Áttekintünk néhány jellegzetes tendenciát, amelyek az 1990-es évek végén és a kétezres években hatnak leginkább a (képző)művészetre. Ide tartozik többek között az algoritmusművészet, a digitális és számítógépes művészet, az environmental art; továbbá a mangából táplálkozó Superflat és nyugati változata, a SoFlo Superflat, valamint a dél-afrikai Superstroke. A tiltakozás, a beavatkozás művészete a transzgresszív, az intervenciós művészet és a graffiti. A legújabb fejlemények közül a seapunkról esik majd szó.
1.2. Az atonális zenétől a pop-rockig
A romantika az utolsó korstílus, a romantika után már nem beszélhetünk egységes, egy korszakra jellemző stílusról, hanem – akárcsak a többi művészeti ágban, a zenében is – csak különféle irányzatokról, ezek együttéléséről és átfedéseiről. A huszadik század első harmadára befejeződik a „formák lebontása” és szinte minden szabad lesz, még a hangnemi kötöttség is megszűnik. Két fő irányt lehet megfigyelni a huszadik századi zenében: egyrészt a hagyományos zenéket tagadó zene, másrészt pedig a továbbfejlesztés a jellemző tendencia.
Heti olvasmányunk rövid szócikkekben foglalja össze a legfontosabb zenei irányzatokat az atonális zenétől a dzsesszen át a pop-rockig, ezenkívül röviden bemutatja a korszak legjelentősebb magyar és külföldi zeneszerzőit, alkotóit.
1.3. Színház és film
A magaskultúra és tömegkultúra elkülönítése után szó esik az értékpluralizmusról, eklektikusságról, ami jellemző napjaink kultúrájára.
Az 1990-es és 2000-es évektől a színház is a nagy társadalmi kérdések helyett az egyéni problémák, a kisvilágok, érzések és hangulatok bemutatásához fordult. A kilencvenes évek újra felfedezte, szinte rehabilitálta a szépséget. Emellett a látvány, a vizualitás is egyre nagyobb szerephez jut, újfajta színpadképek jelentek meg.
Ahogyan az irodalomban, a zenében, a színházban is létrejöttek népszerű formák, a filmkultúrában is kialakult a tömeg- és elitkultúra kettőssége. A két filmtípus: a szerzői film és a tömegfilm. A tömegfilm többségében műfajfilm: meghatározható a film műfaji karaktere. Az egy-egy korszakban divatos, uralkodó filmműfaj mindenképpen az adott (filmkészítő és -befogadó) közösséget aktuálisan feszítő problémákra kíván válaszokat, esetleg megoldási javaslatokat adni (pl. italowestern, melodráma, katasztrófafilm, thriller, horror).
1.4. Irodalom
Az irodalom témakör kulcsszavai: olvasásszociológia, klasszikus modernség, posztmodern, szépirodalom, ponyva, irodalmi kánon, intertextualitás, plágium, slam poetry. Példái: Rejtő Jenő, Rowling és a Harry Potter, Paolo Coelho, Esterházy Péter.
2. A DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSAI
2.1. Kommunikáció
A téma kapcsán alapvető kommunikációelméleti kérdésekkel foglalkozunk. Előbb végignézzük a kommunikáció tényezőit és az ezekhez kapcsolható funkciókat, majd a Palo Altó-i iskola kommunikációs alapelveiről beszélünk. Végül a kommunikáció csoportosítási módjaival ismerkedünk meg.
2.2. Média és tömegkommunikáció
A média és tömegkommunikáció kulcsszavak esetén két fő téma kerül elő: a tömegkommunikáció jellegzetességei, majd a médiamanipuláció. Utánajárunk annak, mennyire tud a média manipulálni, van-e a közkeletű vélekedéseknek, miszerint a média manipulálja a tömegeket, tudományosan alátámasztható alapja. A médiahatás-elméletek két fő csoportba sorolhatók: az egyik irányzat szerint a médiának nagy hatása van az emberekre, a másik nézőpont képviselői szerint ez a hatás csekély, de legalábbis közvetett.
2.3. Digitális technológia
@digitális_nemzedék
#digitális_kommunikáció #internetfüggőség #facebook #közösségi_média #internetkorszak #információs_társadalom
2.4. Reklámpszichológia
Egy felmérés szerint a modern nagyvárosi ember naponta 2-3 ezer reklám jellegű üzenettel találkozik. Ebből a hatalmas reklámzajból igen nehéz egy-egy üzenettel kitűnni – egyre gyakoribbak a személyre szabott, szórakoztató vagy éppen szándékoltan visszafogott hirdetések, amelyek kialakításához a reklámpszichológia segít hozzá.
Sas István reklámszakértő, kommunikációs szakember szövegei alapján azt vizsgáljuk, hogyan, milyen lépésekben alakult ki a reklámpszichológia, és jelenleg milyen tendenciák jellemzik.