Nemzetközi kapcsolatok II.

A 4 gyors, feleletválasztós kérdésből álló teszt esetében a jó válasz 0,5 pont, rossz válasz 0 pont. Ennek a számonkérésnek egyetlen célja, hogy figyelmesen végighallgasd az előadást, viszont beleszámít a végső értékelésbe. 

A kb. 1000 leütéses rövid esszé az igazán lényeges elem. Célja, hogy lemérje, mennyire sikerült feldolgozni és továbbgondolni az adott témát a hallottak, olvasottak alapján. A kifejtős kérdések között 10 és 12 pontos feladatok szerepelnek.

Értékelési szempontok:

• Esszé:
  
  • tartalom (mennyire dolgoztad fel az anyagot - hidd el, hogy az írásból látszik, hogy elolvastad-e az olvasmányt) - 50%-os súlyozással
    
  • koherencia - 25%-os súlyozással
    
  • továbbgondolás - 25%-os súlyozással

A kurzus mindkét 8 hetes blokkjára összesen 100-100 pontot gyűjthetsz össze. A bemeneti- és kimeneti kérdőívek kitöltésére 2-2 pontot szerezhetsz a 100-on felül.

A pontszámod mellett előfordulhat egy rövid értékelés is, amennyiben az értékelő fontosnak tartja, hogy valamit megosszon veled.

A Nemzetközi kapcsolatok I. kurzus teljesítéséhez a megszerezhető 100 pontból 55 pont szükséges (55%). A kiválóan megfelelt minősítést a 85 pont (85%) felett összegyűjtő diákok kaphatják meg.

A Nemzetközi kapcsolatok II. kurzus teljesítéséhez szintén 55 pont (55%) szükséges. A kiválóan megfelelt minősítést 85 pont felett szerezheted meg (85%). Figyelem! A Nemzetközi kapcsolatok II. kurzus megkezdésének előfeltétel a Nemzetközi kapcsolatok I. kurzus sikeres teljesítése.

Pótlás/ javítás

Pótfeladat írására a 8. és 16. héten van lehetőség, amiért egy esszé pontszámát tudod megszerezni. Tehát ha egy feladatod nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna, vagy lecsúsztál a határidőről, e két alkalommal kapsz egy-egy random kérdést a megelőző negyedév anyagából.

A feleletválasztós tesztek javítására nincs lehetőség utólag.

Egyetlen kivételt a vis maior esete jelent, azaz nem várt technikai nehézség. Ez esetben írj a kp.nk@mcc.hu e-mail címre (Ádám és Orsi).

Kurzus tartalma

3.1. Globális közjavak - kihívások és tanulságok

A Földön egy zárt fizikai rendszerben kell megosztanunk, hosszú távon, okosan és méltányosan  kezelnünk természeti és ember alkotta örökségünket. Ez az emberiségre bízott örökség rendkívül gazdag, de pont olyan törékeny is: a tengerek és óceánok élővilága, az erdők, a talaj, az édesvízkészletek, a tiszta levegő, az élőlények gazdag változatossága az emberi élet feltételei a Földön. A XXI. századra ezeket a létfontosságú értékeket számtalan veszély fenyegeti és jelen generációkat soha nem látott kihívás elé állítja. A kihívás abban áll, hogy képesek vagyunk-e meglévő tudásunkkal és eszközeinkkel a kormányzás és a gazdálkodás változatos, előrelátó, felelősségteljes, a realitásokat és a helyi igényeket egyaránt figyelembe vevő rendszereit létre hozni. A fejezet célja, hogy a közjavak kormányzásával kapcsolatos társadalmi dilemmákat és a gyakorlatot összekapcsolva megmutassa, hogy milyen paraméterek mellett lehet sikeres vagy kudarcra ítélt vállalkozás közös erőforrásaink fenntartható kezelése és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

3.2. Vallás és nemzetközi kapcsolatok

A Hidegháború végéig kevés elméleti munka és külpolitikai elemzés foglalkozott a vallás és a kulturális mintázatok nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatásával. A XX. század utolsó harmadában már észlelhető volt a vallási indíttatású konfliktusok erősödése a nemzetközi színtéren, azonban a vallás különböző aspektusainak kutatása a nemzetközi kapcsolatokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kapott újra számottevő figyelmet. A vallás és a nemzetközi kapcsolatok viszonyának kutatása két, átfogóbb kérdéskör köré látszik rendeződni:

(1) Az egyik irányzat a konfliktus és béke viszonyaiban igyekszik a vallás szerepére vonatkozóan eseti vagy általános következtetéseket levonni: Mi a szerepe a vallásnak, a vallási tanoknak és hitnek egyes konfliktusok kialakulásában? Hogyan függnek össze a vallási aspektusok más, pl. gazdasági, hatalmi, társadalmi tényezőkkel? Milyen módon teremthető és őrizhető meg a béke a vallások közötti és a felekezetek közötti viszonyokban?

(2) A másik irányzat kiindulópontja, hogy míg a keresztény világ nagy részén a világi és transzcendens szféra teljes elkülönülése a politikai közbeszéd és a gyakorlati politika szintjén is elfogadott és elvárt, más vallási-kulturális-történelmi közegekben ez nem feltétlenül van így. A vesztfáliai béke Európában a kontinens legpusztítóbb, legvéresebb vallásháborúját volt hivatott lezárni és a békét a vallási tényezőnek a diplomáciai kapcsolatokból való kiiktatása révén kívánta előmozdítani. Az állam és egyház szétválasztása tehát a felvilágosodás gondolkodásában gyökerezik, mely elképzelés a mai napig fennmaradt, így különösen érdekes kérdés, hogy máshol ma milyen módon kapcsolódik össze állam és vallás.  Vannak, akik úgy érvelnek, hogy a vallások elterjedtsége és hatása miatt elemzési és gyakorlati szempontból is szükséges lehet a vallást újra a nemzetközi rendszer részének tekinteni. Noha egy ilyen elgondolás messzemenő következményekre vezethet, mindenképp hozzásegíthet annak végiggondolásához, hogy hogyan alakíthatók jobban az európai és a nem szekuláris államok viszonyai.

3.3. Nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi pénzügyi rendszer

Míg egyes tudósok, szakértők a globalizációt teljes egészében kortárs jelenségnek tartják, történelmi kontextusba helyezve azonban mégis az látszik, hogy a világszintű gazdasági és kereskedelmi összekapcsolódás nem új keletű. A 2008-ban kitört gazdasági válság a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer gyengeségeire és strukturális hibáira irányította a figyelmet, és egyben új lökést is adott a nemzetközi gazdasági globalizáció és hatásai vizsgálatának. A pénzügyi szektorban kialakult krízis a reálgazdaságba továbbgyűrűzve a  nemzetközi politikai rendszert és hatalmi viszonyokat sem nem hagyta érintetlenül. Az országok kormányai bár számos módon igyekeztek a válság hatásait kezelni, a globális összekapcsolódás mértéke mégsem engedi meg a radikális mértékű beavatkozást.

Mivel a nemzetközi kereskedelem bővülése a nemzetgazdaságok fellendülésével kecsegtet, a szabad-kereskedelem világszintű kiépülése az államok tudatos törekvése, melyet a nemzetközi gazdasági intézmények tevékenysége is előmozdít. A kereskedelmi és gazdasági korlátok és akadályok leépítése nyomán azonban szűkül az államok mozgástere gazdaságpolitikájuk alakításában, és hatalmukat egyre inkább meg kell osztaniuk a nemzetközi gazdasági kormányzás szervezeteivel, valamint multinacionális és globális vállalatokkal. Joggal vetődik fel, hogy vajon a globalizáció nyomán a gazdasági és pénzügyi faktorok valóban nagyobb szerepet kapnak-e az államok külpolitikájában, például a katonai vagy elsődlegesen politikai szempontokhoz képest.

A válságot követően a profittól és a törvényes és etikus működéstől függetlenül a pénzügyi szektorban csillagászati vezetői bónuszokat fizettek ki, gyakran állami mentőcsomagra szorult cégeknél is. Az emiatti felháborodás a legprimerebb kritikája csak a nemzetközi üzleti gyakorlatoknak. Mind a szabad-kereskedelmi rendszert (annak a társadalmakra, környezetre és az emberi jogokra gyakorolt hatása miatt), mind a nemzetközi vállalatok működési filozófiáját - etikai hiányosságaik miatt - régóta és sokfelől érik kritikák.  Ezt a 2008-as krízis újból felerősítette: az alacsony minősítésű jelzáloghitelek eladása, a kockázatos derivatívak elterjedése és az, hogy a globális gazdaság állapotát nem megfelelően értékelték, megkérdőjelezhetetlenné teszi a pénzügyi szektor felelősségét a válság kitörésében.

3.4. Média és közvélemény a nemzetközi politikában

A telekommunikációs és információtechnológiai eszközök gyors ütemű fejlődésével és elterjedésével a nemzetközi politika határozottan új korszakába léptünk. A technológia folyamatos, ámde lépcsőzetes fejlődésének folyamatában a műholdas sugárzás, majd az internet és a kibervilág kialakulása csupán a legújabbak azon kommunikáció-technológiai újítások sorában, amelyek újrarendezik a politikai struktúrát. Ahogy a történelem során mindig, a médiatechnológiai újítások által okozott összecsapások és érdekellentétek próbára teszik a politikai vezetést, mielőtt a tanulságokat levonva a fősodorú politika beépíti az új eszközöket és az új rendszerlogikát saját működésmódjába. Maga a média is sajátos, belső logikával bír, melyet döntően befolyásol a kommunikációs- és média-vállalatbirodalmak profitorientált működése és multinacionális terjeszkedése.
A technológiai újítások és a médiumok újabb változatai számos módon elősegítik a határok átjárhatóságát és a világpolitikai folyamatok alakítását az állam szint alatti szereplők számára, ugyanakkor a hatalom és a vállalatok maguk is a rendszer részeivé válnak és az új eszközök nem csak az állampolgárok, hanem a hatalom számára is hasznosulnak. Végső soron az eseményeket nem a technológia maga, hanem a résztvevő szereplők alakítják.

4.1. A Világ gazdasági erőviszonyainak átrendeződése, és annak következményei

Az utóbbi évtizedben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a világgazdaságban komoly változásoknak vagyunk tanúi. Míg a fejlettnek és fejlődőnek nevezett országok közötti különbség 2007 előtt is folyamatosan csökkent, addig ez a trend mára a gazdasági válság hatására még inkább felgyorsult. Az emberiség vagyonának dinamikus növekedése azonban nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben lenne, hiszen a fejlődéssel együtt olyan problémák járnak, mint a környezetszennyezés, vagy az újonnan nyert gazdagság egyenlőtlen államok közötti vagy államokon belüli egyenlőtlen elosztásából fakadó szociális, egészségügyi és más nehézségek.

4.2. Reformtörekvések – az ENSZ Biztonsági Tanács összetétele

A gazdasági erőviszonyok megváltozása egy társadalomban magával hozza a politikai változások iránti igényt is, és ez a világpolitikában sincs másképp. A II. világháborút követő korszak minden feltörekvő állama arra törekedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közé kerüljön, míg a régi tagok eddig sikerrel meg tudták ezt akadályozni. A reform már évtizedek óta napirenden van, azonban különböző okok miatt a mai napig nem sikerült megtalálni azt az új összetételre vonatkozó formulát, amely minden ország számára elfogadható lenne. A bővítésre valószínűleg annak ellenére nem fog sor kerülni, hogy az ENSZ-nek egyre komplexebb és nehezebben megoldható konfliktusokkal kell szembenéznie, amihez a nemzetközi közösség egyre több tagjának segítségére lenne szükség, és ezt csak akkor fogják megadni, ha cserébe közvetlenül beleszólhatnak az eseményekbe.

4.3. A nemzetközi fejlesztéspolitika dilemmái

Az utóbbi években a fejlődő országokban tapasztalt töretlen és dinamikus gazdasági fejlődés ellenére úgy jelentkezett rengeteg új társadalmi probléma, hogy még a régieket sem sikerült hatékonyan kezelni, nemhogy felszámolni. Ez utóbbi kategórián belül a legégetőbb területeken az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai próbálják orvosolni a Világ bajait, de természetesen a végső szó az egyes államoké lesz.

4.4. Globális ökopolitika

A gazdasági fejlődés sajnos olyan mellékhatásokkal jár együtt, amelyek egyre inkább érezhetővé válnak. A globális felmelegedés következtében jelentkező szélsőséges időjárási jelenségeket vizsgálva egyértelművé válik az, hogy a fejlődő országoknak nem adatik meg az a luxus, mint az egykoron iparosodó európai országoknak vagy Észak-Amerikának. Nem tudják büntetlenül élvezni újonnan nyert gazdagságukat, hanem igenis kénytelenek lesznek már a kezdetektől tekintetbe venni a környezeti szempontokat. Ám az közel sem biztos, hogy ez a felelősségvállalás hamarosan bekövetkezik, a versenyképesség és a növekedés mellé a fenntarthatóság is felzárkózhat a prioritások sorába.

→Tovább a Nemzetközi kapcsolatok II. kurzushoz...