Filozófia

→Tovább a november 4-én induló Filozófia kurzushoz... 

Jelentkezés

A kurzus – tekintettel az elvárt minőségi – 50 fős létszámkorlát mellett működik. A jelentkezés során előnyben részesítjük a 11–12. évfolyamos diákokat, illetve azokat, akik a – ITT SZERETNÉM A TI SEGÍTSÉGETEKET KÉRNI kurzus(ok)at korábban már elvégezték, végső soron a jelentkezés időrendje is dönthet. Amennyiben a fenti kritériumoknak nem felelnél meg, akkor is jelentkezz, hiszen ezeket a szempontokat csak túljelentkezés esetén vesszük figyelembe. Minden esetben küldünk visszajelzést arról, hogy bekerültél-e a kurzusra.

 

Kurzuskészítő

Jereb Botond

Jereb Botond 1999-ben született Sopronban. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett politológus diplomát, jelenleg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának munkatársa, az Alkotmánypolitikai Műhely kutatója, az MCC Egyetemi Programjában és Roma Tehetség Programjában a politikai filozófia kurzusok oktatója. Fő kutatási a politikai filozófia és eszmetörténet, elsősorban a klasszikus politikai ideológiák kibontakozása, valamint a politikai realizmus. Tudományos tevékenysége mellett politikai kommunikációs tanácsadással is foglalkozik.

 

Kurzusvezető

Papp Róbert

 

A kurzus felépítése

1. Mi a filozófia?
A lecke során – bevezető jelleggel – a filozófia, vagyis a bölcsesség szeretetének fogalmával és annak tartalmával, a filozófia legmeghatározóbb ágaival ismerkedhetünk meg. Betekintést nyerve ezáltal a metafizika, az episztemológia, az etika, a logika, az esztétika és a politikai filozófia főbb kérdéseibe.

2. Mi az igazságosság?
A második lecke során a klasszikus görög filozófia három – talán legmeghatározóbb – gondolkodójával, Szókratész, Platón és Arisztotelész igazságról alkotott főbb megállapításaival ismerkedhetünk meg. Feltárva Szókratész tragikus halálának okait, Platón ismeretelméleti gondolatait és Arisztotelész etikai meglátásait egyaránt. Megalkotva egy, a filozófiai vizsgálódásaink során meghatározó új fogalom, az idea klasszikus fogalmát is.

3. Mi az ember földi küldetése?
Gondolkodtál már azon vajon mivégre vagyunk is itt a Földön? Hogy létezik-e vajon bármi olyan természetfeletti erő, amelyek iránymutatásai szerint kellene mindennapjainkat szerveznünk? Harmadik leckénk során ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén ismerkedünk meg Hippói Szent Ágostón bűnről és akaratról, Boëthius Isten és idő kapcsolatáról, valamint Aquinói Szent Tamás az univerzum végtelenségéről alkotott elképzeléseivel, kapcsolatot teremtve teológia és filozófia között.

4. A tudás hatalom?
Ezalkalommal a reneszánsz sajátos emberképe mentén tárjuk fel közösen az ember méltóságáról, a hatalom forrásairól és a tudás mivoltáról alkotott európai gondolatok rengetegét. Elmélyedve Giovanni Pico della Mirandola etikai, Niccolò Machiavelli politikai filozófiai és Francis Bacon episztemológiai munkásságában is.

5. Honnan ered a szabadságunk?
Az ötödik lecke során az empiristák és racionalisták ismeretelméleti vitatémáit követően a kibontakozó klasszikus liberalizmus szabadságfogalmával is megismerkedhetünk majd. Vajon meddig terjed(het) szabadságunk? És mit gondolt minderről John Locke vagy éppen John Stuart Mill?

6. Meg tudjuk haladni saját magunkat?
Immanuel Kant neve bizonyára sokaknak ismerős lehet, de vajon azt is tudjuk mit gondolt a tudás forrásának sokat vitatott kérdéséről? A tiszta ész kritikája című műve vajon mit mond a metafizika és az episztemológia vonatkozásában és mégis mit jelent a magában való világ fogalma? Kant transzcendentális idealizmusa mellett azonban Friedrich Nietzsche emberfeletti ember fogalmával is megismerkedhetünk hatodik leckénk során, választ keresve önmagunk meghaladásának sokat hallott problematikájára.

7. Harc az osztályok között?
Karl Marx neve és a szocializmusfogalma tagadhatatlanul összeforrott. A 19. század új politikai ideológiája azonban mégis milyen filozófiai alapokon nyugszik? Hogy jön Hegel dialektikája a Kommunista kiáltványhoz és mégis mit jelent az osztályharc fogalma? E tanegység során a marxizmus alapfogalmain túl máig velünk élő formáival is megismerkedünk majd.

8. A megőrzés lehet filozófiánk alapja?
Az utolsó lecke során egy nagyon is aktuális témakör, a természetvédelem problematikáját járjuk körül, de egy kissé sajátos szemüvegen keresztül. A zöldfilozófia konzervatív gyökereinek vizsgálata által Edmund Burke és Roger Scruton hagyományról, társadalomról, közös értékeink védelméről alkotott megállapításaival is megismerkedhetünk majd. Kurzusunkat pedig egy sajátos, magyar vonatkozással, Hamvas Béla filozófiai munkásságával zárjuk majd. Feltétlenül érdemes velünk tartani!

Hasznos információk

• Hogyan dolgozd fel az egyes tanegységeket?
  

  Először mindenképpen nézd meg a videót, különös figyelmet szentelve az újonnan megismert fogalmak definícióira, a megismert filozófusok főbb meglátásaira és műveikre. Ezt követően olvasd el, nézd meg a leckéhez ajánlott irodalom és/vagy videó anyagát is, majd a házi feladat elvégzése során összegezd megszerzett tudásodat. A filozófia tanulmányozása számos nyitott kérdést hagy majd benned, ami így is van rendjén. Gondolkodj és oszd meg meglátásaidat tanulótársaiddal is, hisz pontosan ez a célja e tárgynak és magának a filozófiának is. Ültesd gyakorlatba Te is a bölcsesség szeretetét!

Hogyan épül fel a kurzus?

A kurzus nyolc tanegységből áll, melyek célja a nyugti filozófia legfontosabb gondolkodóinak és eszmeáramlatainak bevezető jellegű megismerése. Célunk, hogy a kurzus elvégzését követően magabiztosan tájékozódj a filozófia nagyjainak főbb megállapításai között, tudd, hogy miért is oly fontos az igazságosság, a szabadság vagy éppen a tudás filozófiai vetületeinek megértése és megismerése! A leckék mindegyikéhez kötelezően ajánlott irodalom és/vagy videóanyag áll rendelkezésre, amelyek szerves részét képezik a kurzusnak, feldolgozásuk elengedhetetlenül szükséges a tárgy teljesítéséhez és a heti leckék tananyagának megértéséhez egyaránt.

• Hogyan történik az értékelés?

  • A 8 tanegység minden alkalmát követően 5 feladatból álló, összesen 10 pontos házifeladatot kell kitöltenie a tanulónak. E feladatok között egyszerű eldöntendő kérdések, több megoldású kérdések, párosítások is szerepelnek. Minden leckét követő feladatsor tartalmaz egy, a lecke elvégzéséhez kötelezően feladott irodalomban szereplő vagy videóban elhangzott ismeretekre vonatkozó feladatot (részfeladatok sorát), valamint minden leckében van egy nyitott végű feladat/részfeladat is, amelyben a diák saját szavaival kell, hogy választ adjon a kérdezettekre minimum 4-5 mondat terjedelemben.

  • Pontozás az alábbi módon alakul:

    0-40:	elégtelen	(50%-ig)
    41-52:	elégséges	(65%-ig)
    53-60:	közepes	(75%-ig)
    61-68:	jó	(85%-ig)
    69-80:	jeles	(86%-tól)

• Ha egy óráról lemaradnál…

  Ebben az esetben mindenképp egyeztess a kurzusvezető tanárral, hogyan tudod pótolni a hiányzó leckéket!

→Tovább a november 4-én induló Filozófia kurzushoz...