Társadalmi tanulmányok II.

→Tovább a kurzushoz... 

Kurzus leírása

A társadalomtudományok az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkoznak. Ebbe a vizsgálati körbe tartoznak a következő tudományterületek: a szociológia, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, a pszichológia, a történettudomány, a művészettörténet, a vallástudomány, a néprajz és a kulturális antropológia, az irodalomtudomány és a nyelvészet.

A félév során az ember és társadalom viszonyával foglalkozunk, és e tudományterületek különböző megközelítési módjaiba kaphattok betekintést.

A kurzus ajánlott felvétele: 9-10. évfolyam

Bevezető előadás


A bevezető előadás célja, hogy eligazítson benneteket a Társadalomtudományok MCC-kurzus tananyagában, és betekintést nyújtson abba, mivel fogtok foglalkozni e képzés keretében az elkövetkező félévben.

Kurzusvezető

Dr. Veszelszki Ágnes (1982) nyelvész és közgazdász. Szülővárosában, Kiskunhalason, a Bibó István Gimnáziumban érettségizett. Magyar-német szakos bölcsész és tanári diplomáját az ELTE BTK-n szerezte, ugyanitt doktorált nyelvészetből, és jelenleg is az intézmény oktatója. Emellett az MCC-ben is tanít, a Kommunikáció: internet és média kutatóműhely vezetője, továbbá könyveket szerkeszt és lektorál. Elsődlegesen a digitális kommunikáció nyelvészeti szempontú vizsgálatával foglalkozik, de hasznosítja a közgazdasági végzettségét, többek között az üzleti kommunikáció és a tárgyalástechnika oktatásában, illetve törekszik a nyelvészet és közgazdaságtan közös pontjainak megtalálására. Netszótár-szerkesztő, cikkei jelentek meg például az internetes új kifejezésekről, a slam poetryről, illetve a mémekről - éppen ezért nem csodálkozott, hogy már róla is készült netes mém.

www.veszelszki.hu

Kedves MCC KP TT-s Diákok!

 Nagy örömmel látunk hozzá a Veletek való féléves közös munkához – ám hogy ez a munka sikeres, gördülékeny és valóban hatékony legyen, van néhány általános, előzetes tanácsunk a beadandó feladataitokkal kapcsolatban.

Kérünk Titeket, hogy minden munkán tüntessétek fel a nevetek és a munka címét. A leadott fájlok címe – a fájltípustól függetlenül – a következő sablont kövesse: egység száma_cím_név, például: 1.4_kortars_KissMatyas vagy 2.3_netfuggo_NagyNora. Ügyeljetek az igényes szövegmegformázásra is, hiszen a forma is üzenetet hordoz (javasoljuk a 12 pontos Times New Roman betűtípus használatát, sorkizárt elrendezéssel, automatikus elválasztással).

Nagyon fontos a plágium, vagyis a hivatkozás nélküli másolás elkerülése. Ezt a pontszámokban is érvényesítjük: a felfedezett, hivatkozás nélküli, tehát szerzői jogot sértő másolás nulla pontos feladatrészt eredményez. A munkáitokhoz természetesen használhattok internetes vagy nyomtatott forrásokat, de csak akkor, ha a forrásokat feltüntetitek, hivatkoztok rájuk (nyomtatott anyagnál: a szerző neve, a könyv/cikk címe, a kiadás helye, a kiadó és a megjelenési év; internetes anyagnál pedig a szerző neve – ha ismert, az anyag címe, a link és a letöltés dátuma szerepeljen). Emellett ügyeljetek a forráskritikára: csak megbízható anyagokat használjatok. Ha a feladatban a saját véleményeteket kérjük, ne netes fórumokról másoljátok ki mások gondolatait – törekedjetek az önálló gondolkodásra, hiszen ennek révén fejlődtök ténylegesen, és lehettek igazi MCC KP-sok.

Ajánlunk néhány linket az egyes szövegtípusokhoz, ezeket használjátok nyugodtan: esszé [http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=164], médiaműfajok [eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/5947], vázlattípusok [http://1080plus.com/8Vt1sQWPTAA.video].

Köszönjük az együttműködéseteket. Ha a félév folyamán bármilyen kérdésetek lenne, keressetek minket a Moodle-ben megadott elérhetőségeken.

Örömteli és tanulságos TT-s heteket kívánunk Nektek,

Veszelszki Ágnes tananyagfelelős és Huszárik Ildikó javítótanár


A számonkérés módja

A társadalomtudományi kurzus négy nagy tematikus egységből áll, és kétszer nyolc hétig tart. A programhoz minden héten tartozik egy-két hosszabb-rövidebb kötelező olvasmány, illetve – hogy egy-egy titeket mélyebben érdeklő témának alaposabban is utána tudjatok járni – ajánlott olvasmányokat és továbbvezető linkeket is megadtunk. A kötelező olvasmány ismerete szükséges a heti feladat elkészítéséhez, az ajánlott szövegek további segítséget adnak ebben.

Minden héten más-más jellegű feladatot kaptok. Szerepelnek a teendők között gyűjtő és tesztfeladatok is, de a hangsúlyt az érvelő típusú esszék készítésére helyeztük, egyrészt a társadalomtudományi kutatások jellege miatt, másrészt az érvelő szövegek megírásával biztos alapokat szerezhettek az érettségi vizsga ilyen jellegű feladatának megoldásához. Továbbá ez a feladattípus elősegíti az egyetemi tanulmányaitokra való felkészülést is.

A kurzus teljesítését két szint szerint értékeljük: ha elvégzitek a kurzust, a „teljesítette” vagy a „kiválóan teljesítette” minősítést kaphatjátok meg. A félév során összesen 100 + 100 pontot lehet összegyűjteni különböző feladatokkal. Minden héten 12 vagy 14 pontot tudtok szerezni. A kurzusrész végén egy-egy heti feladatot (12 vagy 14 pontot) lehet a 8. és 16. héten pótolni – ha valami miatt elmulasztottátok ezek elkészítését. A két, nyolchetes egység elején és végén önreflexióra lehetőséget adó kérdőívet tölthettek ki, ezzel összesen négy-négy pontot lehet összegyűjteni. Tehát kurzusrészenként összesen 100-100 pontot (és 4-4 pluszpontot) kaphattok.
A kurzusrészek teljesítéséhez 80 pont szükséges. A kiválóan megfelelt minősítést a 95 pont felett összegyűjtő diákok kaphatják meg.


1. SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK

1.1. Szociológiai kutatás

A videó végigvezet egy (társadalomtudományi empirikus) kutatás kihagyhatatlan lépésein, ismerteti a különböző hipotézistípusokat, illetve röviden összefoglalja a kutatási és adatgyűjtési módszerek jellegzetességeit.
Bármilyen kutatás célja, hogy új adatok, tények feltárásával vagy a korábban ismertek pontosításával hozzájáruljon a kutatott téma alaposabb megismeréséhez. A kutatás alaplépései a probléma meghatározása, a korábbi eredmények ismerete, a kutatási terv kidolgozása (hipotézisek megfogalmazása, operacionalizálás, az adatgyűjtés módszerének kiválasztása, a vizsgált minta kijelölése), a kutatás elvégzése (az adatgyűjtés), illetve az eredmények értelmezése és érthető formában való közzététele.

1.2. Demográfiai hatások

A demográfia az emberi csoportok (populációk) összetételét, szerkezeti sajátosságait, változásait és az ezeket meghatározó tényezőket vizsgáló tudomány.
A demográfus a népességeket olyan sokaságoknak tekinti, amelyekhez folytonosan változó számú személyek tartoznak, vagyis: az emberek születnek vagy beköltöznek az adott településre és ezzel belépnek a népességébe; az emberek meghalnak vagy elköltöznek az adott településről és ezzel kilépnek annak népességéből. Ezekhez a változásokhoz kapcsolódnak a fő demográfiai jelenségek: a születés, elhalálozás, valamint a kivándorlás és a bevándorlás. További vizsgált jelenségek a házasodás, a termékenység és a válás.
A demográfia törekszik a demográfiai változások okainak megmagyarázására is.

1.3. Nemzeti, kulturális, etnikai kisebbségek, hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, méltányosság

A témakörrel a jelenleg elérhető legfrissebb, a témával foglalkozó tanulmánykötet alapján ismerkedhetünk meg. Előbb tisztázzuk az esélyegyenlőség fogalmát, viszonyát a méltányosság és az integráció-inklúzió fogalmakhoz, majd a sztereotípiák és előítéletek kérdéskörét járjuk körül. Ennek kapcsán szót ejtünk a legfontosabb pszichológiai és szociológiai (szociálpszichológiai) sztereotípia-elméletekről.

1.4. A hálózattudomány és a társadalomtudományok kapcsolata

A hálózattudomány egy viszonylag új kutatási terület. Lényegében alkalmazott gráfelmélet, ahol a gráfokat vagy hálózatokat mindig valamilyen valós életből vett jelenség (pl. gazdasági folyamatok, szociális, számítógépes, biológiai hálózatok) matematikai reprezentációja adja.
Barabási Albert-László első, a hálózattudomány széles ismertségét megalapozó könyve, a Behálózva – a hálózatok új tudománya először angol nyelven jelent meg 2002-ben. A kötet állításait Barabási Albert-László egyik, a Magyar Tudomány folyóiratban megjelent cikke alapján foglaljuk össze.
Kulcsfogalmak: véletlen és skálafüggetlen hálózatok, hat lépés távolság, kisvilágok.

2. EGYHÁZ, VALLÁS, HIT, TÁRSADALOM

2.1. Vallási-kultúraközi különbségek

Mi a vallás? Mi a vallásosság? Manapság úgy tűnik, mintha az emberiséget két nagy csoportra oszthatnánk. Az egyik csoportot a valamilyen vallási közösséghez tartozó emberek alkotják, míg a másik csoporthoz a szekularizált emberek tartoznak. A szekularizált emberek mindennapi életükből kiszorítják, de legalábbis elkülönítik a vallást és annak intézményes megjelenési formáját, az egyházat. A vallási közösséghez tartozó ember nem feltétlenül vallásos ember, hiszen köztudottan sokan vallják magukat egy egyházhoz, egyházias jellegűközösséghez, felekezethez tartozónak, anélkül, hogy vallásosak lennének, azaz gyakorolnák a vallásukat.
Mik az alapvető különbségek a nagy világvallások által hirdetett isten- és emberképek között? Milyen konfliktushelyzetek adódhatnak a vallási különbségekből?

2.2. Az öt világvallás

A vallások közül különböző szempontok alapján (lélekszám, elterjedés, jelentőség stb.) öt, illetve hét vallást számítanak az ún. világvallások közé. A hét világvallás: a zsidóság, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus, a konfucianizmus és a daoizmus (taoizmus). A világvallások ötös felosztását általánosabbnak mondhatjuk: az öt világvalláshoz tartozik a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus, a kereszténység és az iszlám.

2.3. A vallás szerepe a társadalomban

A vallás és a társadalom viszonya konkrét folyamatokban és eseményekben is vizsgálható.
A vallás és a politika kapcsolata már a történelemben számtalanszor előkerült, kezdve a keresztes háborúktól és az inkvizíciótól a nagy felfedezéseken és a gyarmatosításon át egészen napjainkig. A vallás lehet békés forradalmak és nagy megbékélések forrása.
A vallás egyfelől befolyásol(hat)ja az egyén és a társadalom életét és rendjét, másfelől viszont a társadalmi-kulturális változások hatással vannak a vallás milyenségére.
Szóba kerülő kérdések: Hány vallásos ember van? Mekkora a vallásosak aránya? Milyen a vallásos ember? Mi a Pál Feri-jelenség?

2.4. Antropológiai megközelítés: vallás és ember

Ha az ember és vallás kapcsolatát vizsgáljuk, érdemes azzal kezdenünk, hogy meghatározzuk, mi a vallás, és hol kapcsolódik az egyén és a társadalom életébe. A vallási jelenségkörnek három fő eleme van: a hit, a közösség és az intézmény. A vizsgált kérdések: Mit jelent vallásosnak lenni? Csökken-e a vallásos emberek aránya?
A heti olvasmány 16 személy vallási magatartását, valláshoz való viszonyát mutatja be. Az interjúkból kirajzolódik a vallási sokszínűség (a történelmi egyházaktól a kisegyházakon át a buddhizmusig). A valláshoz való viszony nagyon változatos, eltérő vélemények jelennek meg: a mély hittől az ateizmusig, a meggyőződésesektől a vallási keresőkig.

→Tovább a kurzushoz... 



Utolsó módosítás: 2017. március 19., vasárnap, 18:28